2016. december 3.
TANULJ MEG VÁRNI!
Hegyi Éva
TANULJ MEG VÁRNI!
Tanulj meg várni,
ahogy az emberiség évezredeken át
sóvárogva és imádkozva várta a Messiást.
Tanulj meg várni,
ahogy Mária várta gyermekét,
boldog reménységgel a názáreti csendben,
titkát Istenre bízva.
Tanulj meg várni,
ahogy az idős Erzsébet
türelmesen ki tudta imádkozni,
hogy Isten neki ajándékozza a várva várt fiút.
Tanulj meg várni,
ahogy az apostolok Máriával együtt
imádkozva várták, hogy eljöjjön a
megígért Szentlélek.
Tanulj meg várni,
a karácsonyra, a születésnapokra,
ne add át előre az ajándékot,
ne rontsd el az ünnepvárás örömét.
Tanulj meg várni,
amikor valakinek szüksége van rád,
ne zaklasd kérdésekkel, ne halmozd el tanácsokkal,
csak legyen számára nyitott a szíved.
Tanulj meg várni,
az imádság csendjében,
ne sürgesd Istent, hogy beszéljen hozzád,
engedd, hogy átöleljen, és akkor szóljon,
amikor Ő akarja.
Tanulj meg várni,
ahogy napról-napra vár rád az Isten,
hogy majd a végső órán
belehulljon lelked az Örök Jóság szerető kezébe.
2016. november 21.
Erősítés
"Urunk, Jézus Krisztus pedig és Isten, a mi Atyánk,
aki szeretett minket,
s kegyelmével állandó vigasztalást és jó reménységet ajándékozott nekünk,
vigasztalja meg szíveteket,
és szilárdítson meg benneteket minden jó tettben és szóban."
(2.Thessz. 2,16-17)
"Súlyos napokban csak Jézusra nézz, Mond el neki bátran, ami nehéz, Tud ő vigasztalni, mint senki más, Szeretlek, hangzik majd a biztatás!"
"Súlyos napokban csak Jézusra nézz, Mond el neki bátran, ami nehéz, Tud ő vigasztalni, mint senki más, Szeretlek, hangzik majd a biztatás!"
2016. november 8.
Mert hitt Istennek!
Mert hitt Istennek!
"Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívatott, hogy induljon el arra a helyre, amely örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy."
( Zsidókhoz írt levél 11: 8 )
" ... A A hit nem csak annyi, hogy hiszem, mert emberileg logikusnak látszik. A hit ráhagyatkozás arra, amit Isten ígér, Isten kijelent, még akkor is ha az nem tűnik logikusnak, és akkor is, ha nincsen másom csak a bizonytalanság.
Ábrahám elindult, mert hitt Istennek, mert igaznak fogadta el szavait, megbízott ígéretében annyira , hogy engedelmesen rá merte bízni mind szerettei, mind a saját életét és sorsát Őreá.
... Igen, számol Istennel magával azzal, hogy mindent Ő tart a kezében, mindent Ő mozgat, és mindent Ő irányít."
( Szabó J. Róbert - Litéri református lelkipásztor )
Címkék:
értékes gondolatok,
hit,
Isten Igéjéhez,
Istenre hagyatkozás
2016. október 26.
Reformáció Napjára!
Luther Márton 95 tételének felrakása
Luther Mártom
Erős vár a mi Istenünk
Erős vár a mi Istenünk,
Kemény vasunk és vértünk.
Inségben együtt van velünk,
Megvált és harcol értünk.
Kél az ősi rossz,
Bajvető gonosz,
Csel vad fegyvere,
Erőszak ővele,
A földön ő az első.
Önnön erőnk csak délibáb
És bizony esnénk esten.
De harcba küldte Egy Fiát
Értünk maga az Isten.
Kérded-é, ki az?
Jézus, az igaz.
Sok had, Egy a fő,
Nincs Isten más csak Ő,
Krisztus a Győzedelmes.
S ha földön ördög nyüzsgene
És elnyelni akarna,
Meg nem riadnánk – ellene
Győz hitünk diadalma.
A világi úr
Tombolhat vadul,
Semmit sem tehet,
Ő megítéltetett.
Megrendül egy szavunkra.
Él, áll az ige igazul,
Akárki vesse-hányja.
Táborainkra száll az Úr
Szent Lelke, adománya.
Jóhír, nő, család,
Jószág, test, világ
Veszhet, vihetik
Veszendő kincseik', –
Miénk marad az ország.
Kemény vasunk és vértünk.
Inségben együtt van velünk,
Megvált és harcol értünk.
Kél az ősi rossz,
Bajvető gonosz,
Csel vad fegyvere,
Erőszak ővele,
A földön ő az első.
Önnön erőnk csak délibáb
És bizony esnénk esten.
De harcba küldte Egy Fiát
Értünk maga az Isten.
Kérded-é, ki az?
Jézus, az igaz.
Sok had, Egy a fő,
Nincs Isten más csak Ő,
Krisztus a Győzedelmes.
S ha földön ördög nyüzsgene
És elnyelni akarna,
Meg nem riadnánk – ellene
Győz hitünk diadalma.
A világi úr
Tombolhat vadul,
Semmit sem tehet,
Ő megítéltetett.
Megrendül egy szavunkra.
Él, áll az ige igazul,
Akárki vesse-hányja.
Táborainkra száll az Úr
Szent Lelke, adománya.
Jóhír, nő, család,
Jószág, test, világ
Veszhet, vihetik
Veszendő kincseik', –
Miénk marad az ország.
József Attila fordítása
2016. október 18.
KICSI ÉS NAGY KÉRÉSEINK
KICSI ÉS NAGY KÉRÉSEINK
"Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással
tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt..."
( Filippi 4,6 )
"Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással
tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt..."
( Filippi 4,6 )
Ha tudatosítottuk magunkban, hogy kihez imádkozunk, ha hálát adtunk Isten sok jótetteiért, amelyeket eddig tapasztaltunk, akkor elé tárhatjuk kéréseinket. Nincs olyan jelentéktelen ügyünk, ami neki nem fontos, mert ő szerető Atyánk, és nincs olyan nagy kérés, amit ne tudna megadni, mert mindenható Úr. Aki így ismeri Istent, az azt is el tudja fogadni, ha nem teljesíti a kéréseinket, hiszen Ő jobban tudja, mire van valóban szükségünk, mint mi magunk.
Ha azonban Isten jól tudja, mire van szükségünk, miért kérjük tőle?
Azért, hogy mi is megtudjuk, mert gyakran éppen az imádkozás közben lesz világossá a számunkra, hogy kéréseink jók-e.
Mindig hasznos, ha előbb más! ok szükségeit visszük Isten elé, és nem mindjárt a magunkét. Sok ígéretünk van arra, hogy a másokért elmondott imádság kedves Isten előtt és meghallgatja azt. Sok esetben nincs is más módunk embereken segíteni, csak a közbenjáró imádság által. Az imádság elõtt sem térbeli távolság, sem a másik ember elzárkózása nem jelent akadályt. Másként fogunk beszélni istenrõl az embereknek, ha közben Istennek beszélünk róluk imádságban. Még az ellenségeinkkel való kapcsolatunk is megváltozik, ha tudunk imádkozni értük. (Máté5,44).
Józsué harcolt a völgyben az ellenséggel, s a csata kimenetele attól függött, hogy az idős Mózes közben imádkozott a hegyen (2 Móz. 17,11). Mi gyakran már el is felejtjük, mit kérünk Istentől, de az Ige azt mondja: megvannak a kéréseink őelőtte (1 Ján.5,15).
Jézus Krisztus arra tanít, hogy a könyörgésben állhatatosak legyünk, s hogy tudjuk mindig őszintén így befejezni: "mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te" ( Máté 26,39).
Legyen a te akaratod; Ami jó s rendes, te tudod;
Azért a mi akaratunkat Tetszésed szerint hordozzad,
Hogy amit szeretsz: szeressük, Amit te gyűlölsz: gyűlöljük.
Azért a mi akaratunkat Tetszésed szerint hordozzad,
Hogy amit szeretsz: szeressük, Amit te gyűlölsz: gyűlöljük.
(XVI. századi német ének nyomán)
Forrás
Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja
Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja
2016. október 15.
Határozott rendeltetéssel teremtve
"Ha boldogok akarunk lenni és tartalmas életre vágyunk, akkor meg kell ismerjük Istennek az életünkre vonatkoztató rendelkezéseit, meg kell tudjuk, Ő mire tett minket alkalmassá és az Általa elkészített tervbe bele kell illeszkedjünk! Isten minden teremtménye számára külön tervet készített el, akkor biztos számomra és számodra is ... tehát a feladatunk az, hogy megtaláljuk a pontos helyünket ebben a tervben!"
(Smart, F. - Young, J.:A nő Isten gondolatai szerint című könyvből idézve)
2016. október 10.
Mit akar tőlünk Isten?
W. Becker
Mit akar tőlünk Isten?
Mit akar tőlünk Isten?
A SZÍVÜNKET,
hogy azon keresztül az embereket szeresse;
A KEZÜNKET,
hogy vele az elesettet felemelje;
A LÁBUNKAT,
hogy vele az evangéliumot mindenhova elvigye;
A SZEMÜNKET,
hogy vele a titkon szenvedőket megtalálja;
A NYELVÜNKET,
hogy vele a bűnbánóknak kegyelmet hirdessen;
AZ ERŐNKET és JAVAINKAT,
hogy velük szent országát felépítse;
A TUDÁSUNKAT,
hogy vele a tévelygőket a helyes útra terelje;
A RÉSZVÉTÜNKET,
hogy vele a szenvedőket megvigasztalja;
AZ IDŐNKET,
hogy szólhasson hozzánk és feladatokat adjon;
Egyszóval Isten mindenünket akarja, hogy ennek fejében gyermekévé fogadjon,
mennyei polgárjoggal felruházzon, szent szolgálatára felavasson,
egy életen át megáldjon isteni békességgel,
szent örömmel s az örök élettel megajándékozzon.
2016. október 5.
Ne aggódj, inkább bízz! Az Úrban!
"Monda pedig az ő tanítványainak: Annak okáért mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek."
(Lukács 12 : 22)
Mennyi mindenért aggódunk! Szerintem sokkal többet aggodalmaskodunk, mint amennyi belefér az egészséges élet címszóba. A gond az, hogy valahol hitetlenség is az aggódás, és nagy mértékben gátolja a boldogságunkat. Az alábbi történet is kellő tanulságokat hordoz e témakörben:
A mesebeli ország öreg királya megbetegedett. Tudós orvosai nem tudtak segíteni rajta.
- Egyetlen gyógyszer létezik csak ez ellen a kór ellen – közölte a királlyal a legöregebb bölcs. – Ha találnál az országodban egy boldog embert, és annak az ingét magadra öltenéd, meggyógyulnál…
A király fiai nyomban útra is keltek, bejárták a birodalmat, de igazán boldog emberrel nem találkoztak. Fáradtan, csüggedten, reményt vesztve indultak hazafelé. Útjuk sötét erdőn át vezetett. A fák között pislákoló fényt pillantottak meg. Közelebb érve egy kis kunyhó előtt találták magukat.
- Nem gyönyörű ez az este?! – mondta köszönés helyett a földön ülő férfi. – Olyan boldog vagyok, hogy megélhettem ezt a napot is. Hála legyen Istennek érte…
A királyfiak szíve nagyot dobbant, úgy látszik, mégis találtak egy boldog embert. Elmondták, mi járatban vannak és megkérték, hogy adja nekik az ingét, mert különben meghal az öreg király.
- Szívesen megtenném – mondta a boldog ember -, de ingem nekem még sohasem volt…
Ne aggódj, inkább bízz! Az Úrban! Boldog leszel meglásd!
(Katona Béla)
2016. október 1.
"Az Úr közel!"
Istenről sokan azt gondolják, hogy megközelíthetetlen magasságban él, és velünk, emberi teremtményeivel nem ér rá törődni. Mai igénk örömhíre azonban éppen az, hogy Isten közel van hozzánk. Számtalan ige bíztat bennünket ennek komolyan vételére. Veletek vagyok minden nap a világ végezetéig - mondja Jézus. Ne félj, mert veled vagyok, megerősítlek, meg is segítlek - olvashatjuk egy másik helyen (Ézs 41:10). Kevés lenne a hely ahhoz, hogy az előbbiekhez hasonló tartalmú összes igét ideírjam, azonban arra elég, hogy ma is erőt merítsünk az Úr jelenlétéből.
Sok a munkád? Nagy terheket cipelsz? Lelkileg leterhelt vagy? Legyen ott a tudatodban, hogy az Úr közel van hozzád! Nem távolról nézi küzdelmeinket, hanem egészen közel jön hozzánk! Ez a csoda: Isten annyira szeret bennünket, hogy közel jön egyszerű életünkhöz azért, hogy segíthessen!
Elkeseredett, megfáradt vagy éppen örvendező állapotunkban is erőt jelenthet számunkra a mai ige: az Úr közel! Ez az ige reményt, vigaszt, biztatást hordoz. Elfogadjuk vagy egyedül küszködünk?
(Katona Béla)
Sok a munkád? Nagy terheket cipelsz? Lelkileg leterhelt vagy? Legyen ott a tudatodban, hogy az Úr közel van hozzád! Nem távolról nézi küzdelmeinket, hanem egészen közel jön hozzánk! Ez a csoda: Isten annyira szeret bennünket, hogy közel jön egyszerű életünkhöz azért, hogy segíthessen!
Elkeseredett, megfáradt vagy éppen örvendező állapotunkban is erőt jelenthet számunkra a mai ige: az Úr közel! Ez az ige reményt, vigaszt, biztatást hordoz. Elfogadjuk vagy egyedül küszködünk?
(Katona Béla)
Címkék:
Ige,
Isten Igéjéhez,
Isten szeretete,
vígasztalás
2016. szeptember 8.
AZ ISTEN SZERETET
Varga Béla:
AZ ISTEN SZERETET
Az Isten szeretet.
Az Isten szeretet.
Aki úgy szeretett,
hogy Jézust adta neked
meg neked.
Hogy ne legyen gyűlölet,
de testvérként éljenek ,
mindenütt az emberek.
Szünjön gyűlölet, harag,
mindenütt a Nap alatt
Add át neki magadat,
hogy békesség szeretet
töltse be a szíveket.
Az Isten szeretet,
Ki csodát cselekedett,
melynél nagyobb nem lehet.
Remélhetek én és te,
út nyílott a mennyekbe.
Mert az Isten szeretet
és nekünk megengedett,
hogy ne kelljen kint állni,
bebocsátásra várni.
Legyen neved akárki.
Az Isten szeretet!
Kinek szíve megesett.
Könyörült az emberen,
ne félj, mert van kegyelem.
Felé nyújtom , koldus tenyerem.
2016. szeptember 6.
Gondviselés
Aki a csillagok számát ismeri és nevükön szólítja,
ígérete szerint bekötözi a vérző sebet és
meggyógyítja a megtört szívet.
Ha minden más bizonytalan is, egy dolog bizonyos:
Isten gondot visel a hívőkről. A gondviselés kinyitja a
második ajtót, ha az első becsukódik.
Jóllehet a gondviselés néha komor színezetűnek
látszik, a lényege mégis világosság, lappangó fény,
mely előbb-utóbb a déli napsugár erejével fog
előtörni,
Vesd a jövőnek gondját oda, ahová való: Istenre!-
Az Isteni gondviselés a gondterhes kedélynek
nyugvópárnája.
(Spurgeon gondolatai)
2016. szeptember 4.
Szaléz Szt. Ferenc : Bevezetés a hívő életbe
"A szent barátság nem a külsőt, hanem az egyszerűséget és a szerénységet, nem a cirógatást, hanem a tisztaságot és az őszinteséget keresi, nem sóhajtozik, hacsak nem a menny után, nem törekszik bizalmasságokra, hacsak nem a lélek dolgainak megosztására, nem panaszkodik, hacsak nem azért, hogy az emberek nem szeretik Istent: ezek a tisztaság csalhatatlan jelei.
A világ barátság megzavarja az ítéletet...A szent barátságnak tiszta fénye van és nem akar elrejtőzni, hanem örömmel jelenik meg a jó emberek előtt..."
( Elisbath Elliot: Társkereső )
2016. szeptember 1.
Véget ért a nyár
Véget ért a nyár
"Elmúlt az aratás, véget ért a nyár,
és mi nem szabadultunk meg!"
"Elmúlt az aratás, véget ért a nyár,
és mi nem szabadultunk meg!"
(Jeremiás 8,20)
Az a nyár, amiről itt Jeremiás ír, a Kr. e. 587. év nyara volt. Ezt követően Nebukadneccar babiloni király hadai a földdel tették egyenlővé Júda városait, köztük Jeruzsálemet és a templomot is.
Az előző fejezetben Isten részletesen elmondja, hogy miért. "Loptok, gyilkoltok,paráználkodtok, hamisan esküsztök", pogány környezetetek hatására az ég királynőjének és egyéb bálványoknak áldoztok, asztrológiát és más sötét babonaságot gyakoroltok, mindezt leöntitek vallásos mázzal, és úgy vélitek, minden rendben van. Változni senki sem akar, "már pirulni sem tudnak". Pedig az egyetlen menekvés az őszinte bűnbánat lenne, s akkor Isten nem hajtaná végre a kilátásba helyezett ítéletet. Az a nyár még a kegyelmi idő meghosszabbítása volt. De hiába, az emberek nem arra használták, amire Isten adta. Így bekövetkezett az ítélet. Komolyan vesszük-e, hogy minden bűnnek következménye van? Hisszük-e igazán, hogy minden megbánt és abbahagyott bűnre Isten bocsánatot ad? És arra használjuk-e a kegyelemből kapott időt, hogy megragadjuk az elkészített kegyelmet? Arra használjuk-e az alkalmakat, amire Isten adta? Így a nyár végén, tanév elején mindig feltűnik: milyen gyorsan megnőnek a gyerekek. Amit nem adtunk meg nekik kiskorukban, talán soha nem lehet pótolni. S milyen hamar elmennek az öregjeink - s mi itt maradunk sok lelkiismeret-furdalással a mulasztásaink miatt. És váratlanul távoznak sokan a derékhadból is. Egyszer pedig elmúlik nemcsak egy nyár, hanem az életünk is. Mit kell majd mondani: sajnos nem szabadult meg, vagy ezt: idejében megragadta Isten szabadító kegyelmét, s most hazament hozzá a mennyei dicsőségbe?
"Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek...
kihasználva az alkalmas időt,
mert az idők gonoszak."
kihasználva az alkalmas időt,
mert az idők gonoszak."
(Efézus5,15-16)
Forrás
Cseri Kálmán - A kegyelem harmatja
2016. augusztus 31.
Reménytelenség
Reménytelenség
Olyan, mint egy lopakodó vadállat,
rejtetten közeleg némán és csendesen,
először láthatatlanul és felismerhetetlenül,
aztán egyre hatalmasabbá válik.
Különösen éjszaka a sötétben
csap le vadmacskaként áldozatára,
és megkísérli felfalni....
Légy résen, és ne add fel,
hanem tarts ki
minden nyomorúság ellenére.
És gondolj rá:
VALAKI őrködik feletted.
Ő ismeri az alagút végét,
NÁLA nincs kiúttalanság.
Forrás:
ETHOS ÚJSÁG - 2005/1.számából való.
2016. augusztus 7.
Értékes gondolatok
Pascal sok fajta szenvedésen ment keresztül élete folyamán, és az utolsó hat hónap alatt szenvedései fokozódtak. Azért imádkozott, hogy keresztyénként tudja elviselni.
„Bármilyen beteg is vagyok, szenvedéseimben hadd dicsőítselek Téged.”
Az alábbi egyike annak a tizenöt imádságnak, melyet azért írt, hogy betegségét Isten az Ő saját dicsőségére használja fel:
Vedd el, Ó Uram tőlem az önsajnálatot, önszeretetem könnyen termő gyümölcsét, mely csalódottságomból fakad, hogy nem vagyok olyan sikeres a világban, miként természetes vágyam diktálnák - hisz mindezek nincsenek tekintettel a Te dicsőségedre. Inkább teremts bennem a Tiédhez hasonló szomorúságot! Engedd, hogy fájdalmaim inkább megtérésem és megváltásom örömét fejezzék ki! Ne engedd, hogy eztán egészséget vagy életet kívánjak magamnak, hanem veled és benned töltsem és végezzem be életem. Nem imádkozom sem egészségért, sem betegségért, sem életért, sem halálért. Inkább azért imádkozom, hogy használd egészségemet, betegségemet, életemet és halálomat a saját dicsőségedre, az én megváltásomra, és a Te egyházad és szentjeid hasznára, akik közé reményeim szerint tartozom. Egyedül Te tudod, mi hasznos a számomra. Te vagy mindenható gazdám. Tégy, amint akarsz. Adjál nékem, vagy vegyél el tőlem. Alakítsd akaratomat a Tiédhez, és add, hogy szerény és teljes engedelmességben és szent bizalomban magamat teljesen a Te rendelkezésedre bocsássam! Add, hogy a Te örökkévaló, előrelátó gondoskodásod parancsait teljesíthessem! Add, hogy változatlanul imádjalak, bármit is bocsátasz reám.
( The Mind of Fire, An Anthology of the Writing of Blaise Pascal, Multnomah Press, 1989, 291. o.)
Pascalnak, mint kisebb-nagyobb mértékben mindenkinek, a szenvedés adatott.
„Mert néktek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak, hogy higgyetek Őbenne, hanem hogy szenvedjetek is Őérette.” ( Fil. 1:29)
Nem ragaszkodott többé a saját életéhez, feladta becsvágyó terveinek megvalósítását. Minden vonakodás, minden számítgatás, minden visszatartás a múlté.
Forrás:
Elisabeth Elliot - Út a szenvedésen át című könyvéből
Elisabeth Elliot - Út a szenvedésen át című könyvéből
2016. július 7.
Ha képes vagyok ...
"Ha képes vagyok egyetlen fénysugarat vetni valaki útjára, ha képes
vagyok segíteni egy léleknek, hogy világosabban lássa életét vagy
feladatait, s ezáltal áldást hozok rá, ha képes vagyok letörölni egy
könnycseppet egy ember arcáról, akkor e világi életem nem volt
hiábavaló."
(Ismeretlen szerző)
Forrás
Csendes Percek Istennel
2016. július 1.
A két legfontosabb....
"A két legfontosabb nap az életedben az,
amikor megszületsz, és az, amikor megtudod, miért."
amikor megszületsz, és az, amikor megtudod, miért."
(Mark Twain)
A kép forrása :
http://redhairpaintings.blogspot.hu/
Edvard Killingworth Johnson
"Lavender"
Edvard Killingworth Johnson
"Lavender"
2016. június 3.
Mosolyogj!
Van, amit nagyon szeretnék,
Sokszor ezért is harcolok,
Hogy a kedved derűs legyen
Mosolyogj!
Munkában, ha megfáradtál,
S vár még rád számtalan dolog,
Ne gondolj most kicsit rájuk,
Mosolyogj!
Mikor életed útjain,
Elveszíted a jó nyomot,
Térképet rajzolok neked.
Mosolyogj!
Hűs kezemmel megenyhítem,
Láztól oly forró homlokod.
Mesélek, míg el nem alszol.
Mosolyogj!
Néha, mikor szomorú vagy,
Szemedben kristály könny ragyog,
Nézz rám, s könnyed fátylán át
Mosolyogj!
Egyszer vége minden télnek,
Jönnek a szép, tavasz napok.
Többé már nem kell mondani,
Mosolyogj!
2016. május 26.
Imádság
"...Nem úgy értem, hanem imádkoztál-e már ennek az ismeretlen férfinak a mostani életéért, növekedéséért, problémájáért? Ő itt van valahol, és szüksége van az imádságaidra. Imádkozhatsz úgy, ahogy egyik fiatal barátnőm teszi:
Azért imádkozom, hogy olyan emberré váljon, amilyenné Isten akarja, hogy legyen ; férfivá, a szó legigazabb bibliai értelemben, akire rábízhatom majd, hogy ő legyen az otthonunk feje.
Amint most Istennek adom őt imádságban, könnyebb lesz Istennek adni (és folyamatosan átadni) később. Ha Isten és én már most osztozunk ebben a kapcsolatban, akkor majd nem fog annyira úgy tűnni, hogy átveszi a vele való kapcsolatom helyét, hiszen Isten már most közénk tartozik.
Mikor imádkozol azért a férfiért, aki remélhetőleg eljön az éltedbe, mi lenne, ha kérnéd Istent, hogy készítsen fel arra, hogy a felesége légy? A mindennapok tapasztalataiban, a nehézségek közepette, melyeknek, úgy tűnik, nem sok köze van a dologhoz, még ebben a várakozási időben is, rá tudod-e bízni Istenre magad, hogy Ő formáljon téged megfelelővé ennek a bizonyos férfinak?..."
(Gini Andrews: Páratlan helyzet)
2016. május 23.
"Az igaz ember pedig hitből fog élni."
"Az igaz ember pedig hitből fog élni."
(Róma 1:17)
Sokunk által ismert református püspökünk, kinek nevét most nem kívánom említeni, ha a reformációról beszélt, s érzékeltetni akarta, mit is jelent a reformáció, a következő példát mondta el illetve mutatta meg: Nyakkendőjét az ujjaival tartva elmondta, hogy annak a nyakkendőnek is volt tervezője, aki kigondolta, milyen legyen. Volt, aki kiszabta az anyagot, aki megvarrta, hogy olyan legyen, amilyennek lennie kell. Ez a folyamat a „formáció”, vagyis a megformálás. A püspök ezután tenyerébe gyűrte a ruhadarabot, s így szólt: ami most történt a nyakkendőmmel, nem más, mint a „deformáció”. Már nem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Végül ismét kiegyenesítve, kisimítva mondta: ez pedig a „reformáció”.
A mi életünknek is volt megtervezője, megalkotója, s így megalkotása, formációja is. De legnagyobb sajnálatunkra, bűneink miatt akár naponta is deformáljuk életünket, de az egész világot is. Jézus Krisztus formálhat újra eredeti állapotunkra, vagyis ő reformálhat bennünket. A nagy reformátorok, Luther, Kálvin, Zwingli és a többiek is így gondolták, ezért tették egyedüli alapnak Jézus Krisztust, és az Isten Igéjét, a Szentírást. A te életed is akkor lehet olyan, amilyennek alkotója, a nagy tervező kigondolta, ha helyes alapot választasz. Ezt naponta meg kell tenned, nem elég, ha egyszer egy napra úgy döntesz. Így mindig a Krisztusban megújulva nyerhetsz erőt a mindennapokhoz. Így gondolkodó hívők sokasága képes megújítani, ha kell naponta a református egyházat is!
(Jakab István)
Forrás:
Napi Ige és Gondolat -2010.
Napi Ige és Gondolat -2010.
2016. május 12.
Az Isten ajándéka!
C.H. Spurgeon és felesége, Susannah
Jézus így válaszolt: “Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom!, te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet.”
(János 4:10)
Ó, Te sajgó lábú, elcsigázott, megfáradt Férfiú, aki ily módon ülsz ott annál a kútnál, s egy szegény, bűnös asszonytól kérsz inni egy kis vizet – Te vagy az én Uram és Megváltóm; Benned hiszek, Téged szeretlek és imádlak!
Már közel kétezer év eltelt azóta, hogy eme édes szavakat kimondtad, melyek most vigasztalják szívemet – mégis mily nagy erővel, vigasszal és áldással érintenek meg igéid itt, a jelenben!
„Ha tudnád.” Uram, Te elmondtad nekem, ki is vagy; kegyelmedben kijelentetted magad számomra. Tudom, hogy Te vagy „Istennek azon áldott ajándéka”, aki egyedül képes arra, hogy megmentse és megelégítse lelkemet. A mennyei szeretet óriási mélysége és szélessége jelent meg Benned. Uram, nemcsak az én szükségemre mutattál rá – hanem arra is, hogy kegyelmed és erőd bőségesen be tudja azt tölteni.
Én csak egy, ürességtől tátongó bűnös lélek vagyok – Te pedig egy, a teljességet birtokló Krisztus!
„Te kérted volna!” Ó, Istennek Áldottja, igen, ezt is megtanítottad nekem, és képessé tettél arra, hogy így tegyek. A szívem azon szüntelen kiáltása, hogy „Uram, add nekem ezt az élő vizet!” – jól ismert figyelő füleid számára. Te magad vagy az, akire vágyom; Uram, „utánad szomjazik a lelkem”! Az ajándékaid, a kegyelmed, vagy akár még a Te dicsőséged sem tudja betölteni egy olyan lélek szíve vágyát, melyben kimunkáltad, hogy csak utánad vágyakozzon. Te, a minden más egyéb, értékes ajándék Adományozója – Te magad vagy a legkiválóbb, a „kimondhatatlan” ajándék. Uram, kérlek, öntsd a Te élő szereteted bőséges folyamát az én üres, szomjazó szívembe! Add nekem önmagad – vagy meghalok!
S mivel kértelek erre, hiszem, hogy meg is adod, mert Te magad mondtad: „Ő adott volna”, és én halkan elsuttogom magamnak az áldott szavakat, „Aki szeretett engem, és önmagát adta értem”. Szívem megtelik a bűnbocsánat kiváltotta szent, túláradó örömmel, és az Istennel való békesség betölti és megelégíti lelkemet.
Így, én áldott Uram – a lelkem, mint egy fáradt kis madárka, összecsukja szárnyait az isteni vigasz eme édes kútfőjénél; belemászik ebbe az áldott „Kőszikla-Hasadékba” – és ott megpihen! –
Már közel kétezer év eltelt azóta, hogy eme édes szavakat kimondtad, melyek most vigasztalják szívemet – mégis mily nagy erővel, vigasszal és áldással érintenek meg igéid itt, a jelenben!
„Ha tudnád.” Uram, Te elmondtad nekem, ki is vagy; kegyelmedben kijelentetted magad számomra. Tudom, hogy Te vagy „Istennek azon áldott ajándéka”, aki egyedül képes arra, hogy megmentse és megelégítse lelkemet. A mennyei szeretet óriási mélysége és szélessége jelent meg Benned. Uram, nemcsak az én szükségemre mutattál rá – hanem arra is, hogy kegyelmed és erőd bőségesen be tudja azt tölteni.
Én csak egy, ürességtől tátongó bűnös lélek vagyok – Te pedig egy, a teljességet birtokló Krisztus!
„Te kérted volna!” Ó, Istennek Áldottja, igen, ezt is megtanítottad nekem, és képessé tettél arra, hogy így tegyek. A szívem azon szüntelen kiáltása, hogy „Uram, add nekem ezt az élő vizet!” – jól ismert figyelő füleid számára. Te magad vagy az, akire vágyom; Uram, „utánad szomjazik a lelkem”! Az ajándékaid, a kegyelmed, vagy akár még a Te dicsőséged sem tudja betölteni egy olyan lélek szíve vágyát, melyben kimunkáltad, hogy csak utánad vágyakozzon. Te, a minden más egyéb, értékes ajándék Adományozója – Te magad vagy a legkiválóbb, a „kimondhatatlan” ajándék. Uram, kérlek, öntsd a Te élő szereteted bőséges folyamát az én üres, szomjazó szívembe! Add nekem önmagad – vagy meghalok!
S mivel kértelek erre, hiszem, hogy meg is adod, mert Te magad mondtad: „Ő adott volna”, és én halkan elsuttogom magamnak az áldott szavakat, „Aki szeretett engem, és önmagát adta értem”. Szívem megtelik a bűnbocsánat kiváltotta szent, túláradó örömmel, és az Istennel való békesség betölti és megelégíti lelkemet.
Így, én áldott Uram – a lelkem, mint egy fáradt kis madárka, összecsukja szárnyait az isteni vigasz eme édes kútfőjénél; belemászik ebbe az áldott „Kőszikla-Hasadékba” – és ott megpihen! –
Susannah Spurgeon (1832–1903)
Forrás
Fókuszban az Ige - https://igerenezek.wordpress.com
2016. május 3.
Az elég titka
Füle Lajos :
Az elég titka
Az elég több a soknál
Az elég több a soknál
a szépségből,
a tehetségből,
a sikerből,
a szeretetből,
az élet édes ízeiből.
Sokan szeretnék ezt a többet,
mert a sok nem elég,
mert a sok kevés,
mert az elég mértéke más
és más a lényege.
Neked sokad van már,
de nincs még eleged.
Én ismerem az elég titkát,
és megmutatom neked:
Mid van, amit nem kaptál volna?
Milyen végtelen sokat kaptál!
S mindaz megsokszorozódna,
ha érte szívből hálát adnál.
Tedd meg, ha teheted!
Akkor... kinyílik fölötted az ég,
fény hull szívednek minden zegzugába
és – ez elég.
2016. április 2.
Spurgeon: Az Úr gondot visel
Spurgeon:
Az Úr gondot visel
100. ZSOLTÁR
1. v. Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön!
2. v. Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!
3. v. Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk: az Ő népe és legelőjének nyája.
4. v. Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét!
5. v. Mert jó az Úr örökké tartó szeretete és hűsége nemzedékről nemzedékre.
2. v. Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!
3. v. Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk: az Ő népe és legelőjének nyája.
4. v. Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét!
5. v. Mert jó az Úr örökké tartó szeretete és hűsége nemzedékről nemzedékre.
A 98. zsoltár negyedik versének az ismétlése ez. Az eredeti szó örvendező kiáltozást jelent, mint ahogy a hű alattvalók üdvözlik uralkodójukat, amikor meglátják. Istenünket boldog népnek kell imádnia! Ha végiggondoljuk Isten lényét és műveit, lelkünk örömmel telik meg, és újra meg újra megtanuljuk, hogy kegyelméért hálásak legyünk. Az egész földön meglátható az Ő jósága, ezért dicsérje Őt az egész föld. Ó, ti népek, meddig utasítjátok még el Őt vakságotokban? Nem jön el addig az aranykor számotokra, amíg nem imádjátok Őt teljes szívvel!
2. vers: „Szolgáljatok az Úrnak örömmel”
Tisztelettel és örömmel hódoljatok előtte. Ő a mi Urunk, és ezért Őt kell szolgálnunk. Ő kegyelmes Urunk, ezért örömmel kell szolgálnunk Őt. Ez a vers imádásra hív fel. A felhívás nem szomorú, mintha temetésre hívna. Nem! Vidám, örvendező felszólítás: ahogyan menyegzőre hívnak.
„Vigadozva járuljatok színe elé.” Imádnunk kell Őt, hogy megérezzük jelenlétét, és hogy teljes akarással közeledhessünk hozzá. Minden Istenre hangolódott szívnek ünnepélyes cselekedete ez, amit félelem nélkül megtehet. Ezért ne sírással, panaszkodva járuljunk elé, hanem zsoltárokkal és dalokkal. Amikor éneklünk, legyünk vidámak.
Ezért közeledjünk Istenhez szüntelenül ilyen módon. Ha odaadó hívők gyülekezete illően, harmonikusan és szívből dicséri Istent, akkor sok örömet is hoz számára. Szinte előre érezzük, milyen lesz majd a mennyben, ahol már az imádkozás egyetlen módja Isten dicsérete lesz. Úgy érezzük, el kell mondanunk dr. Wattsszal együtt: „Ám ne énekeljenek azok, akik nem ismerik a mi Istenünket; mi azonban, akik mennyei Királyunk kedveltjei vagyunk, mindenütt hirdessük énekkel is Istenünk dicséretét.”
„Vigadozva járuljatok színe elé.” Imádnunk kell Őt, hogy megérezzük jelenlétét, és hogy teljes akarással közeledhessünk hozzá. Minden Istenre hangolódott szívnek ünnepélyes cselekedete ez, amit félelem nélkül megtehet. Ezért ne sírással, panaszkodva járuljunk elé, hanem zsoltárokkal és dalokkal. Amikor éneklünk, legyünk vidámak.
Ezért közeledjünk Istenhez szüntelenül ilyen módon. Ha odaadó hívők gyülekezete illően, harmonikusan és szívből dicséri Istent, akkor sok örömet is hoz számára. Szinte előre érezzük, milyen lesz majd a mennyben, ahol már az imádkozás egyetlen módja Isten dicsérete lesz. Úgy érezzük, el kell mondanunk dr. Wattsszal együtt: „Ám ne énekeljenek azok, akik nem ismerik a mi Istenünket; mi azonban, akik mennyei Királyunk kedveltjei vagyunk, mindenütt hirdessük énekkel is Istenünk dicséretét.”
3. vers: „Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten”
Istent értelmesen kell dicsérnünk. Tudnunk kell, kit imádunk, és miért. „Ember, ismerd meg magadat” - hangzik az emberi mondás, de igazi, mély bölcsességet ajándékoz Istenünk megismerése. Kérdéses, hogy az ember meg tudja-e ismerni önmagát, mielőtt Istenét megismerte volna! Az Úr a szó abszolút és egyetlenszerű értelmében: Isten! Egyedül Ő az Isten! Őt így látnunk és ismeretünket engedelmességgel, bizalommal, alázatossággal, buzgósággal és szeretettel bizonyítanunk: mindezek olyan gyümölcsök, amelyeket kegyelem által teremhetünk csupán. Akik Őt egyetlen, igaz Istennek elismerik, azok képesek Őt méltó módon dicsérni.
„Ő alkotott minket, és nem mi magunkat.” Hát ne dicsérje a teremtmény a Teremtőjét? Egyesek úgy élnek, mintha ők maguk teremtették volna magukat. „Magacsinálta” embernek nevezik magukat, és önmagukat tisztelik, mint teremtőjüket. A hívő keresztyének viszont tudják, kiben van létük eredete, kitől származik jólétük, és nem igénylik, hogy őket dicsőítsék, sem a puszta létükért, sem pedig azért, amivé lettek. Sem ebben, sem az eljövendő világban nem igényelhetjük a magunk számára a dicsőségnek egy morzsáját sem. „Nem nekünk, Urunk” - ez marad mindörökre minden igazán hívő vallástétele.
„Az Ő népe, és legelőjének nyája” (vagyunk). Különleges tisztesség számunkra, hogy minden ember közül éppen minket választott ki arra, hogy az Ő népe legyünk! Ezen az alapon az Ő bölcsessége vezérel, az Ő nagylelkűsége táplál, és az Ő gondviselő szeretete ápol minket. A juhok a pásztor köré csoportosulnak, és rá néznek. Ugyanígy kell nekünk is az egész emberiség Pásztora köré gyülekeznünk. Ha Istenhez való viszonyunkat megvalljuk, már azzal is Őt dicsérjük. Ha jóságáról beszélünk, azzal imádjuk Őt! Énekeink nem kitalált történetekről szólnak, hanem tényekről tesznek tanúságot. Az Úr kegyelmének egyszerű felsorolása megrendítőbb, mint bármi, amit a fantázia kiagyalhat! Hogy mi az Ő legelőjének juhai vagyunk, az színtiszta igazság, és bizonyságtételünk tartalma.
„Ő alkotott minket, és nem mi magunkat.” Hát ne dicsérje a teremtmény a Teremtőjét? Egyesek úgy élnek, mintha ők maguk teremtették volna magukat. „Magacsinálta” embernek nevezik magukat, és önmagukat tisztelik, mint teremtőjüket. A hívő keresztyének viszont tudják, kiben van létük eredete, kitől származik jólétük, és nem igénylik, hogy őket dicsőítsék, sem a puszta létükért, sem pedig azért, amivé lettek. Sem ebben, sem az eljövendő világban nem igényelhetjük a magunk számára a dicsőségnek egy morzsáját sem. „Nem nekünk, Urunk” - ez marad mindörökre minden igazán hívő vallástétele.
„Az Ő népe, és legelőjének nyája” (vagyunk). Különleges tisztesség számunkra, hogy minden ember közül éppen minket választott ki arra, hogy az Ő népe legyünk! Ezen az alapon az Ő bölcsessége vezérel, az Ő nagylelkűsége táplál, és az Ő gondviselő szeretete ápol minket. A juhok a pásztor köré csoportosulnak, és rá néznek. Ugyanígy kell nekünk is az egész emberiség Pásztora köré gyülekeznünk. Ha Istenhez való viszonyunkat megvalljuk, már azzal is Őt dicsérjük. Ha jóságáról beszélünk, azzal imádjuk Őt! Énekeink nem kitalált történetekről szólnak, hanem tényekről tesznek tanúságot. Az Úr kegyelmének egyszerű felsorolása megrendítőbb, mint bármi, amit a fantázia kiagyalhat! Hogy mi az Ő legelőjének juhai vagyunk, az színtiszta igazság, és bizonyságtételünk tartalma.
4. vers: „Menjetek be kapuin hálaénekkel!”
A zsoltár nevét valószínűleg onnan nyerte, hogy ezen a helyen megjelenik a „hála” szó. Minden istentiszteleten túl kellene csordulnia a hálaadásnak. Olyan ez, mint a tömjén illata a templomban, amely betölti az egész házat. A bűnért való áldozat ideje elmúlt, de a hálaáldozat mindvégig megmarad. Mindaddig, amíg kegyelmet kapunk, hálát is kell adnunk. Csak kegyelem által vonulhatunk be kapuin. Ezt a kegyelmet kell dicsérnünk. Elképzelhető-e jobb középpontja az Úrról való gondolatainknak, mint maga az Úr, amikor az Ő házában vagyunk?
„Udvaraiba dicsérettel.” Az Úrnak akármelyik udvarába lépünk be, a belépődíj a dicséret. Istennek legyen hála, a hívők számára a legbelső udvar is nyitva áll, és beléphetünk a kárpit mögé is. Kötelességünk, hogy ezt a kiváltságunkat énekeinkben is kifejezzük.
„Udvaraiba dicsérettel.” Az Úrnak akármelyik udvarába lépünk be, a belépődíj a dicséret. Istennek legyen hála, a hívők számára a legbelső udvar is nyitva áll, és beléphetünk a kárpit mögé is. Kötelességünk, hogy ezt a kiváltságunkat énekeinkben is kifejezzük.
„Adjatok hálát neki.” Legyen hála szívedben és szádon, és add azt annak, aki erre jogosult.
„Áldjátok nevét!” Megáldott téged, ezért adj neki hálát! Dicsérd nevét, lényét, személyét. Dicsérd Őt, amíg csak élsz, minden körülmények között. Dicsérd Őt minden tulajdonságáért, akárhonnan is nézed Őt!
5. vers: „Mert jó az Úr”
Ez foglalja össze Isten lényét, és minden okot megad arra, hogy dicsérd Őt! Mert Ő jó, kegyelmes, kedves, nagylelkű, és szeret minket - sőt, Isten maga a szeretet! Isten jósága szüli bennünk a boldog dicséretet, amit ez a zsoltár fejez ki gazdagon.
Ez foglalja össze Isten lényét, és minden okot megad arra, hogy dicsérd Őt! Mert Ő jó, kegyelmes, kedves, nagylelkű, és szeret minket - sőt, Isten maga a szeretet! Isten jósága szüli bennünk a boldog dicséretet, amit ez a zsoltár fejez ki gazdagon.
„Örökké tart szeretete.” Isten nem akarja a bűnös halálát! Népével szemben még nyilvánvalóbb lesz az Ő kegyelme. Népe hozzá tartozik az idők kezdetétől fogva, és Övé marad mindörökké. Az örökké tartó kegyelem a szent énekek dicsőséges témája.
„És hűsége nemzedékről nemzedékre.” Isten nem ember, hogy megígérne valamit, amiről aztán elfeledkezik. Szövetségre lépett népével, és ezt nem vonja vissza, sem nem változtatja meg szavát, amit egyszer kimondott. Ahogy atyáink megtapasztalták hűségét, ugyanúgy megtapasztalják majd fiaink és azok leszármazottai is.
Ha Isten nem Ő lenne, akkor az igazaknak minden okuk meglenne a rémületre. Nem volna életünknek titkos alapja, és a szüntelenül változó világban állandóan félniük kellene. Ezért lenne jó, ha az igehirdetők többször prédikálnának Isten hűségének valóságáról! Ez véget vetne a hívők üdvözülésével kapcsolatos kételyeknek, és sokkal vigasztalóbb evangéliumot tudnának hirdetni. Szívünk repes az örömtől, amikor hódolunk Őelőtte, aki szavát még sohasem szegte meg, és aki szándékain még sohasem változtatott.
„Ahogyan nem hagyja el soha teremtményeit, ugyanígy nem szegi meg egyetlen ígéretét sem, és nem is feledkezik meg róluk.”
Ha életünk alapja Istennek bizonyos Igéje, akkor érezhetjük azt az örömet, amit ez a zsoltár nyújt, és annak örömével járulunk most is az Ő színe elé, és dicsérjük az Ő nevét.
2016. március 25.
Húsvétra
Juhász Gyula :
Húsvétra
Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.
Húsvétra
Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK KEDVES OLVASÓIM!
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK KEDVES OLVASÓIM!
2016. március 23.
Vereség után győzelem!
Pecznyík Pál
Vereség után győzelem!
Golgotai események
máig nem évültek el,
Királyát és Megváltóját
ítélte ott, Izrael!
Árulás és elfogatás,
sötét éjjel ment végbe,
kezünk helyett, bilincs került,
hű Megváltónk kezére!
Elkövetett bűneinknek
mérhetetlen az ára,
bűnös helyett, a bűntelent
feszítették a fára!
Amíg Jézus követői
sírtak, Uruk halálán,
addig Jézus teste fölött,
diadalt ült a Sátán.
Diadalittas öröme,
nem sokáig tarthatott,
Jézus teste, sziklasírban,
soká nem maradhatott.
Hamarosan elérkezett,
Húsvét csodás hajnala,
sírról el hengerült a kő,
s ráült Isten angyala!
Jézus feltámadt a sírból,
övé lett a győzelem!
Égből Sátán levettetett,
öröm volt a mennybe fenn!
Íme a gyászos vereség,
győzelemre változott!
Áldjuk érte Megváltónkat,
aki értünk áldozott!
2016. március 22.
Húsvéti ima
"A kitartás mélyebb hitre vezet."
( B. Earley )
Kun Magdolna
Húsvéti ima
Uram adj nekem kitartást a mindennapokhoz,
ne érezzem, bárkinél is kevesebb vagyok,
mert egyedül már nincs erőm a sorssal küzdenem,
kell, hogy védj és óvj, ha lelkem védtelen.
Sok időt megéltem, sok könnyet hullattam,
de bátran elviseltem, ha alulmaradtam,
mert volt hozzá akarat és kellő méltóság,
hogy hinni tudjam azt, több vagyok, mint más.
Sokszor szembenéztem a világ erejével,
akkor is, ha arcul csapott élet-tenyerével,
mert hittem, ha mellettem állsz minden bírható,
és nem lesz olyan veszély, mely át nem hágható.
Hozzád fohászkodom Uram, ahogy eddig mindig,
ne hagyj el, ha létem bűn-lángokban izzik,
te legyél majd, ki felemel egyszer,
hogy magasabbra szárnyalhassak.
mint a többi ember,
s te legyél majd az is, ki otthonába fogad,
ha elgyengült testemre súlyos kereszt szakad,
mert általad válunk azzá, akik voltunk,
azok a test nélküli lelkek,
kiket hozzád fűz a sorsunk.
ne érezzem, bárkinél is kevesebb vagyok,
mert egyedül már nincs erőm a sorssal küzdenem,
kell, hogy védj és óvj, ha lelkem védtelen.
Sok időt megéltem, sok könnyet hullattam,
de bátran elviseltem, ha alulmaradtam,
mert volt hozzá akarat és kellő méltóság,
hogy hinni tudjam azt, több vagyok, mint más.
Sokszor szembenéztem a világ erejével,
akkor is, ha arcul csapott élet-tenyerével,
mert hittem, ha mellettem állsz minden bírható,
és nem lesz olyan veszély, mely át nem hágható.
Hozzád fohászkodom Uram, ahogy eddig mindig,
ne hagyj el, ha létem bűn-lángokban izzik,
te legyél majd, ki felemel egyszer,
hogy magasabbra szárnyalhassak.
mint a többi ember,
s te legyél majd az is, ki otthonába fogad,
ha elgyengült testemre súlyos kereszt szakad,
mert általad válunk azzá, akik voltunk,
azok a test nélküli lelkek,
kiket hozzád fűz a sorsunk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

























