2022. június 18.

„Recept” nehézségek esetére



„Recept” nehézségek esetére

Zsoltárok 31.

Bízz Istenben! Ezt már sokszor hallhattuk... 
Itt azonban egy olyan király írja ezt, aki éppen óriási nehézségeket él át. Ebben a helyzetben Isten ígéreteire emlékezik, és arra, amit korábban már átélt. Aláhúzhatod a szövegben Isten jellemzőit, melyek elmondják, hogy kicsoda ő és mit cselekszik. 
Olvasd el ezeket még egyszer, majd gondold végig az előtted álló hét kihívásait, feladatait. Szeretnél bízni Istenben? 
Dávid kézzelfoghatóan tapasztalja meg Isten segítségét, és azt, hogy az Úr láthatatlan, erős kezei fogják őt körül. A szó legszorosabb értelmében Isten kezében érezheti magát. Minden, ami őt éri, ezen a kézen keresztül kell, hogy menjen. Ezek a kezek jobban védik őt, mint a várfalak, és megtartják őt. A tudat, hogy Isten körülveszi őt, erőssé teszi arra, hogy lépéseket tegyen, és hogy odaálljon a kihívások elé. Dávid tudta, hogy a betegségek, fenyegetések,  és saját életének ideje, időtartama, lefutása is Isten kezében van.
 Teljesen tudatosan teszi le Isten kezébe mindenét, amije csak van, a jövőjét is. Te is jó kezekben tudhatod magadat?


Forrás : 
Fénysugarak - 2010.

2022. június 15.

Csak az Istenben bízni!



Ravasz László gondolatai

"Istent semmi sem bántja úgy meg, mintha nem bízunk benne vagy másban bízunk. Szeresd hát te is Őt! Mindenekfelett bízzál benne!"

"Tanuljunk meg végre csak az Istenben bízni! Lássuk meg, hogy minden el fog veszni, egyedül Isten marad meg. Aki erre a gondolatra telik meg vidám kedvvel, alkotóerővel, az az igazi keresztény ember."

Forrás
Ravasz László: Gondolatok
Kálvin Kiadó

2022. június 2.

Apró örömök

 

Apró örömök...

"Az igazán nagy dolgok az apró rezdülésekben érhetők tetten. Mennyivel szegényebb a tenger végtelen felszíne, ha nem fodrozzák hullámok, mennyivel egyhangúbb a kék ég, ha nem csipkézik apró felhők, és milyen halott az erdő is, ha a fák ágain nem fészkelnek madarak, a fűben nem nyüzsögnek parányi bogarak. Ilyen a lélek is: ha nem figyelünk az alig észrevehető, apró örömökre, az élet szépségének legjavát veszthetjük el. ”

 (Elisabeth Lobber)