Áldott Húsvéti Ünnepeket !

 

 

" Jézus Krisztus ...

szeret minket, és vére által megszabadított bűneinktől. "

( Jelenések könyve 1: 5 ) 

"Jó csendben várni az ÚR szabadítására."

"Jó csendben várni az ÚR szabadítására." 

(Jeremiás Siralmai 3:26)

Nagyszombat van. A nagypénteki és a húsvéti események között vagyunk. Mit csinál a ma embere ilyenkor? Készül a húsvétra. Sürgölődik-forgolódik a konyhában, készülnek a finom falatok. Kitakarítja a lakást, azért az ünnepre mégis csak nézzen ki valahogy! Mit csinált anno Jézus? Már meghalt, de még nem támadt fel. Legyen ez számunkra a csendesség, az Úr előtti elcsendesedés napja – vagy legalább azon legyünk, hogy egy kis idő a mai napon belül jusson erre. Az Úr szabadítása ugyanis elkészült. Jézusban. Az ő feltámadásában. Adj hálát megváltásodért és az örök életért, mert az Úr a bűneinkből éppen úgy megszabadított Fiában, mint a halál rettenetétől! Ő mindent megtett érted. Érted?

Forrás: Napi Ige és Gondolat - 2010.

Húsvéti fény!

Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok minden kedves Olvasóimnak!

Pecznyík Pál 

Húsvéti fény!

Isten népe nem hiába

várakozol szent Fiára!

Valóra vált a szép remény,

ragyog rád a mennyei fény.

Gyermekeim ne féljetek,

él a Fiam, örüljetek.

Üres már a sötét kripta,

menny kapuja újra nyitva!

Megváltottak: mind jöjjetek,

hitben, elém térdeljetek.

Meghallgatom hő imátok,

áldásomat hintem rátok.

Hívő lelkek örömével,

a Szentlélek erejével

járjátok be a világot, 

tegyetek hűn bizonyságot

Fiamról, ki mindenkiért,

adta vérét, szent életét!

Így, ki bűnét szívből bánja,

üdvét: nálam megtalálja.

Mennyből jövő húsvéti fény,

te tündökölj, lelkünk egén!

Mi, e fényben járjunk, éljünk,

s feltámadva mennybe térjünk. 

Nincs oly kincse, földi térnek,

mit Isten ad gyermekének. 

E kincs, miért ilyen drága?

mert az: Fia vére ára! 

Húsvéti hit

Bódás János
 Húsvéti hit 

Bármit beszéltek, hitetlen Tamások,
a húsvéti hit győzelmes marad.
- Az Úr feltámadt - vallja millió szív,
s nem roskad össze semmi súly alatt.

Én sem hajlok a hitető beszédre,
nagyképű bölcseknek nem hódolok,
de, - tördelvén a titkok néma zárát, -
csak azt hiszem, mit megtapasztalok,

De mit nem érzek vak, süket kezemmel,
s hová nem ér el káprázó szemem,
Lelkemmel látom azt, melynek ha szárnyal,
nem ér nyomába gyarló értelem.

Én hallom, mit súg virág a virágnak,
bár hangjának fülemben nincs nyoma,
értem a tavasz illatos beszédét,
s érzem Istent, bár nem láttam soha.

S bár győzött a bűn, mikor a Keresztről
lelket mosva hullt alá a vér,
mégis hiszem a Krisztus diadalmát,
s tudom, hogy feltámadt, mert bennem él!

Ő áll mellettem könnyben és mosolyban,
amíg az élet rögeit töröm,
s nyugodtan küzdök, mert tudom, hogy vár majd
egy új élet, s benn mennyei öröm.

E hit vigasztal minden megtiportat,
özvegyet, árvát, sír felé menőt,
gyermeket vesztett zokogó anyákat,
s aki beteg is, ebből nyer erőt.

- Az Úr feltámadt! - vallja millió szív
s nem roskad össze semmi súly alatt...
- Bármit beszéltek, hitetlen Tamások,
a húsvéti hit győzelmes marad!

ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK 

KEDVES OLVASÓMNAK SOK SZERETETTEL! 

Ne sírj !

Vad Lajos

Ne sírj !

Csukva a sírbolt, benne a Mester.

Koporsó száját nehéz kő zárja.

Bérelt vitézek őrizik a sírt,

Éjjel és nappal vigyáznak rája.

Elült már a zaj, csendes lett a táj,

A Názáreti a sírban pihen.

Bús tanítványok haza széledtek,

Kétség s bánat dúlt mindegyik szívben,

Fájt a lelküknek a nagy vesztesség,

Hiába volt hát a hit s a remény?

Koldussá lettek, elhagyatva,

Mert Jézus nélkül éltük oly szegény.

De ne sírj szívem, félre csüggedés!

Harmadik napnak kora reggelén;

Jézus feltámadt, kijött a sírból,

Nem szégyenült meg sem hit, sem remény;

A Máriáknak, kik sírhoz mentek,

A nagy csodáról már Angyal regél;

Aztán ők mentek, hogy elhirdessék:
Jézus feltámadt! Jézus újra él!
Félre fájdalom, félre csüggedés,
Már szívemben is bíztat e remény:
Én is ott leszek, ahol Jézusom!
A feltámadás dicső reggelén!

Húsvétra

Juhász Gyula : 
Húsvétra

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK KEDVES OLVASÓIM! 

Vereség után győzelem!

Pecznyík Pál

Vereség után győzelem!

Golgotai események

máig nem évültek el,

Királyát és Megváltóját

ítélte ott, Izrael!

Árulás és elfogatás,

sötét éjjel ment végbe,

kezünk helyett, bilincs került,

hű Megváltónk kezére!

Elkövetett bűneinknek

mérhetetlen az ára,

bűnös helyett, a bűntelent

feszítették a fára!

Amíg Jézus követői

sírtak, Uruk halálán,

addig Jézus teste fölött,

diadalt ült a Sátán.

Diadalittas öröme,

nem sokáig tarthatott,

Jézus teste, sziklasírban,

soká nem maradhatott.

Hamarosan elérkezett,

Húsvét csodás hajnala,

sírról el hengerült a kő,

s ráült Isten angyala!

Jézus feltámadt a sírból,

övé lett a győzelem!

Égből Sátán levettetett,

öröm volt a mennybe fenn!

Íme a gyászos vereség,

győzelemre változott!

Áldjuk érte Megváltónkat,

aki értünk áldozott!