Ceglédi Sándor
FOHÁSZ
Ó, add Uram, hitem legyen szilárd,
Adj bátorságot és buzgó szívet.
Hallasd velem bocsánatod szavát,
S mint méltatlant, ne vess meg engemet.
Lelkem gyötörje bűnöm súlya, terhe,
De lennék bár a porba sújtva, verve,
Taníts meg tűrni, és a szenvedésben
Én Istenem, emeld szívem Tehozzád,
Adj bátorságot és buzgó szívet.
Hallasd velem bocsánatod szavát,
S mint méltatlant, ne vess meg engemet.
Lelkem gyötörje bűnöm súlya, terhe,
De lennék bár a porba sújtva, verve,
Taníts meg tűrni, és a szenvedésben
Én Istenem, emeld szívem Tehozzád,
Ki Téged nem keres, boldogtalan.
Bár fáj az élet és a sok csalódás,
Ki benned bízik, nem vigasztalan.
Alázatos, szelíd szeretnék lenni,
Vidám s erős Tebenned, jó Atyám,
Taníts remélni, hinni és szeretni,
És látni mindig égi, szent hazám.
Mert nálad nélkül oly nehéz az élet,
Örömtelen, keserves bujdosás.
Ó, jöjj, Te út, igazság, élet,
Te adj erőt, hordozni a keresztet,
És én követlek bátran, boldogan.
Érezve folyton áldó, hű szerelmed,
Szívem imád és áldva áld Uram.
