2018. december 16.

Áldott karácsonyi ünnepeket kívánok sok szeretettel!



"A karácsony a szeretet, és ádvent a várakozás megszentelése.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár - jól várakozik,
s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel.
Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van.
Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé - szabad, és mentes
a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától.
Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg,
ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb:
a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár."

( Pilinszky János )


2018. december 2.

Azokat keressétek, amik odafent vannak!



Azokat keressétek, amik odafent vannak!

„Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, 
amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül.”
( Kolossé 3 :1)

„Legyen élő és minél szorosabb a kapcsolatunk azzal, 
Aki mindent kezében tart, és Akinek akaratától  függ mindaz, ami „idelenn” történik!

(Szabó J. Róbert - Református lelkipásztor)

2012.

2018. november 2.

Isten akaratából



Cseri Kálmán: Isten akaratából

"...Isten ajándékokat kínál, de csak a Krisztusban kaphatjuk meg mindazt, amit nekünk szánt. Aki Jézust befogadja az életébe, minden túlzás nélkül vele együtt mindent megkapott, amire szüksége van ebben az életben és az örök életben, csak még nem bontotta ki ezt a nagy csomagot. A keresztyén élet tulajdonképpen egy nagy csomagbontás. Egyre több mindent felfedezünk, hogy mi-mindent kaptunk mi Krisztusban. Sokszor éppen úgy fedezünk fel egy-egy addig nem ismert vagy meg nem becsült ajándékot, hogy éppen arra van szükségünk valamely nyomorúságban. Hogy szabadítást ad valamiből, hogy erőt ad valamihez, hogy felismerjük, valaminek mi a célja, hogy úgy használ minket mások javára, hogy mi tudjuk a legjobban, hogy a képességeinken messze felül tudtunk valamit adni abból, amit mi is úgy kaptunk. És egyre inkább csodálkozik a hívő: mi-mindent kaptam én Krisztusban.Ezeket úgy külön-külön, Jézus nélkül nem lehet kapni. Ha valaki így szól: Nekem az Úr Jézus nem kell, a bűneimről ne beszéljenek, nincsenek is talán, de kellene nekem most vigasztalás, mert gyászban vagyok. Nem fog kapni vigasztalást. Krisztusban meg előre megvigasztal minket, hogy amikor a gyász beköszönt, már ott van a vigasztalás a szívemben, csak oda kell nyúlni és a megfelelő vigasz kéznél van, adva van, mert azt is megkaptam előre a Krisztusban. ..."

Kép - Facebookról

2018. november 1.

Isten szeretete hordoz



„Bennünket mindig Isten szeretete hordoz. Sohasem vagyunk teljesen kiszolgáltatva mások kénye-kedvének – ők csak mellékszereplők. Tökéletesen mindegy, hogy látszólag hány másod-, harmad- vagy negyedrendű tényező játszik szerepet életünk eseményeiben, mindig Isten áll mögöttük, a legfelsőbb irányítást magának tartja fenn.”

(Elisabeth Elliot)

2018. október 10.

Egy idő után megtanulod ....



"Egy idő után megtanulod a különbséget aközött, hogy valakinek fogod a kezét, vagy hogy megláncolod a lelkét.
Megtanulod, hogy a szeretet nem támaszkodás, hanem támogatás.
Ahelyett, hogy vereségeidet a gyermek bánatával fogadnád, elkezded őket a felnőtt méltóságával elfogadni.
Úgy döntesz, hogy utaidat a mára építed, hiszen a holnap talaja oly bizonytalan. 
Ahelyett, hogy várnád, hogy valaki virágot hozzon neked, segítesz valakinek kertet ültetni.
Megtanulod, hogy Isten megadta az erőt a kitartáshoz, és hogy igazán értékes vagy."
( Ismeretlen szerző )

A kép forrása
Facebook

2018. szeptember 1.

TEDD MEG MAGAD!


TEDD MEG MAGAD!

"Ezekkel rontunk le okoskodásokat és minden magaslatot, amelyet Isten ismerete ellen emeltek" 
(2.Kor .10,5).

Határozottan rontsd le!

A bűntől való szabadulás nem jelenti egyúttal az emberi természetünktõl való szabadulást is. Vannak tulajdonságok az emberi természetben, pl. az elõítélet, amit a szentnek el kell hagynia. Mást viszont erőszakkal kell lerontania, azaz Isten erejével, amit a Szent lélektõl kapunk. Továbbá olyan dolgok is vannak, amik ellen nem kell harcolnunk, hanem csendben maradnunk és meglátjuk Isten szabadítását. Ezzel szemben minden olyan elméletet és fogalmat, amely Isten ismeretét válaszfalként akadályozza, szándékosan le kell rombolnunk Isten hatalmának igénybevételével, nem testi igyekezettel vagy megalkuvással (4. v.).
A harc akkor kezdõdik el igazán, amikor Isten megváltoztatja adottságunkat és belépünk a megszentelõdés megtapasztalásába. Nem a bűnnel szemben kell hadat viselnünk; nem tudunk harcolni a bûn ellen - Jézus Krisztus gyõzött a bûn felett váltságműve által. A harc akkor kezdõdik el, amikor természetes életünk szellemi-lelki életté kezd alakulni; ez nem könnyû és Isten nem is akarja, hogy könnyû legyen. Csak erkölcsi döntések egész sora által mehet végbe. Isten nem jellemünk tekintetében tesz minket szentté, hanem olyan értelemben, hogy szent jellemmé változunk. Ezek a belsõ döntések szakadatlanul ellentétben állnak természeti életünkkel, azaz azokkal a magaslatokkal, amelyek Isten ismerete ellen emelkednek. V agy visszakozunk és nem munkálkodunk Isten országában, vagy elszántan lerontjuk ezeket a magaslatokat, hogy Jézus más fiakat is dicsőségre vezérelhessen (Zsid. 2,10).                   

Forrás: Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

2018. augusztus 12.

A szeretet himnusza...




A szeretet himnusza...

Ha olyan kiváló szónok vagyok, mint Kossuth Lajos, vagy Martin Luther Kinggel együtt hirdetem, hogy "van egy álmom", de szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint egy leomlott templomtorony megrepedt harangja.
Ha futurológusként, a jövő mérnökeként, vagy csalhatatlan közvélemény-kutatóként előre látom is a jövőt, szeretet pedig nincs bennem, olyan vagyok mint egy összelapított üres kólás doboz, amelyet unottan rúgnak tovább a kamaszok.
Ha akkora hitem van is, mint Assisi Ferencnek, Luther Mártonnak, és egy dunántúli parasztasszonynak együttvéve, de szeretet nincs bennem, olyanná lettem, mint a szél által cibált ördögszekér.
Ha önfeláldozóan támogatok is alapítványokat, vagy tizedet adok minden jövedelmemből, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint aki követ ad kenyér helyett és skorpiót hal helyett.
Ha két végén égetem is a gyertyát, hajnaltól késő estig robotolok, éveken át nem megyek szabadságra, ám szeretet nincs bennem, olyan lennék, mint egy üres belű hagyma.
Ha naponta végigjárom a damaszkuszi utat, ha rongyosra olvasom a Bibliámat, és halálomra is bizakodó hittel tekintek, úrvacsorával vagy a betegek szentségével megerősítve készülök elmenni, de szeretet nincs bennem, semmi hasznom abból.
A szeretet jelentéktelen, mint amikor szamárháton vonul be valaki a városba.
A szeretet nevetség tárgya, mint amikor valakinek kezébe nádszálat, fejére töviskoszorút adnak.
A szeretet balek, mint amikor valaki kínzóiért imádkozik.
A szeretet esendő, mint amikor valaki azt mondja: "szomjúhozom".
A szeretet meglepő, mint amikor valaki szelíden megszólít egy gyászoló asszonyt a hajnali kertben.
A szeretet játékos, mint amikor valaki tanítványai előtt megy Galileába.
A szeretet nem fúj egy követ a bennfentesekkel, nem kacsint össze a hatalommal, nem bizonygatja önmaga fontosságát, nem örül a pártok és politikusok acsarkodásának, de együtt örül az asszonnyal, aki megtalálta elgurult drahmáját.
Nem örül az ügyeskedéssel szerzett vagyonnak, de együtt örül a mezők liliomaival és az ég madaraival.
Nem örül a doppinggal elért világcsúcsnak, de együtt örül a fogyatékos kisfiúval, aki szája szélén csorgó nyállal, nagy erőfeszítésekkel társának tudja dobni a labdát.
A szeretet soha el nem múlik. Nem veszíti el szavatosságát, nem évül el, nem kerül ad acta, nem lesz unalmas, mint a tegnapi újság. Legyenek bár istentiszteletek, véget fognak érni. Legyenek bár egyházak, meg fognak szűnni. Legyen bár ökumenikus mozgalom, el fog töröltetni.
Még nem találtuk meg a rák és az AIDS gyógyszerét, nem értjük távoli földrészek lakóinak a nyelvét, nem fogjuk fel más civilizációk felénk sugárzott jeleit. Ám egykor majd egyetlen asztalt ülünk körül mindnyájan, és ő lesz majd minden mindenekben.

Mert a szeretet nélküli kötelességtudat: kedvetlen.
A szeretet nélküli felelősség: figyelmetlen.
A szeretet nélküli igazság: kemény.
A szeretet nélküli okosság: gőgös.
A szeretet nélküli barátságosság: hűvös.
A szeretet nélküli rend: kicsinyes.
A szeretet nélküli hatalom: kíméletlen.
A szeretet nélküli birtoklás: fösvény.
A szeretet nélküli adakozás: képmutató.
A szeretet nélküli vallásosság: bigott.
A szeretet nélküli hit: vakbuzgó.
A szeretet nélküli remény: fanatikus.
A szeretet nélküli élet: értelmetlen.
Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három. Ezek közül pedig a legnagyobb: Jézus."
(Fabiny Tamás)

Forrás:
 Csillagos blogjából - http://napsugarasparokiank.blogspot.com/

2018. július 6.

Az Úr harcol értetek


Az Úr harcol értetek


" Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak.  Te pedig emeld föl a botodat, nyújtsd a kezedet a tenger fölé, és hasítsd ketté, hogy szárazon menjenek át Izráel fiai a tenger közepén.  Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy menjenek utánuk. Így mutatom meg dicsőségemet a fáraón és egész haderején, harci kocsijain és lovasain.  Majd megtudja Egyiptom, hogy én vagyok az Úr, amikor megmutatom dicsőségemet a fáraón, harci kocsijain és lovasain.  Ekkor elindult az Isten angyala, aki Izráel tábora előtt járt, és mögéjük ment. Elindult az előttük levő felhőoszlop is, és mögéjük állt.  Odament Egyiptom tábora és Izráel tábora közé, és az a felhő, amely világítani szokott éjjel, sötét maradt, ezért nem közeledtek egymáshoz egész éjszaka. Mózes kinyújtotta kezét a tenger felé, az Úr pedig egész éjjel visszafelé hajtotta a tengert erős keleti széllel, és szárazzá tette a tengert, úgyhogy a víz kettévált.  Izráel fiai szárazon mentek be a tenger közepébe, és a víz jobbról-balról falként állt.  Az egyiptomiak üldözőbe vették őket, és bement utánuk a tenger közepébe a fáraó összes lova, harci kocsija és lovasa is. A hajnali őrségváltás idején rátekintett az Úr a tűz- és felhőoszlopból az egyiptomiak táborára, és megzavarta az egyiptomiak táborát.  Akadályozta a harci kocsik kerekeit, és nehezen vonszolták azokat. Ekkor azt mondták az egyiptomiak: Meneküljünk Izráel elől, mert az Úr harcol értük Egyiptom ellen!  Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tenger felé, és a víz visszatér az egyiptomiakra, a harci kocsikra és lovasokra.  Mózes kinyújtotta a kezét a tenger felé, és a tenger visszatért reggelre a medrébe egyenest a menekülő egyiptomiakra. Így hajtotta bele az Úr az egyiptomiakat a tenger közepébe.  Viszszatért a víz, és elborította a harci kocsikat és lovasokat, a fáraó egész haderejét, amely utánuk ment a tengerbe. Egy sem maradt meg közülük.  Izráel fiai viszont szárazon mentek át a tenger közepén, és a víz falként állt jobbról és balról.  Így szabadította meg az Úr azon a napon Izráelt Egyiptom hatalmából. És látta Izráel az egyiptomiakat holtan a tenger partján. Amikor látta Izráel, hogy milyen nagy hatalommal bánt el az Úr Egyiptommal, félni kezdte a nép az Urat. Hitt az Úrnak és szolgájának, Mózesnek. " 
 (2. Mózes 14,15-31)

Isten népe ellenségének tudnia kell, hogy magával Istennel áll szemben. Isten gyermekeinek pedig nem szabad elfelejteniük, hogy Isten azonosul népével! Védi és oltalmazza választottait! Megszabadítja őket még a legnagyobb veszélyből is! Az izraeliták, amikor meglátták, hogy az egyiptomiak üldözőbe vették őket, nagyon megijedtek. Félelmükben fellázadtak Mózes ellen. Őt hibázatták a lehetetlen helyzet kialakulásáért. De Mózes biztos volt Isten szabadításában, és bátorította a népet: "Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!" Milyen ostobák is vagyunk, amikor elfeledkezve Istenünk hatalmáról, az ellenségtől rettegünk. Kilátástalan helyzetünk elhomályosítja előttünk Isten nagyságát, és nem látjuk, hogy a harc nem a miénk, hanem az Istené.
Izrael történelme egyik legnagyobb csodáját élte át a Vörös-tengernél. E nagy szabadulás emlékét soha nem felejtették el. Isten kettéválasztotta a tenger vizét, elküldte oltalmazó angyalát, aki felhőoszlopban jelen volt népe között, akadályozta Egyiptom seregének az előrehaladását, majd belepusztította őket a medrébe visszatért tengerbe. 

Ne felejtsük el soha: "Jézus Krisztus a vezérünk, Küzd és harcol érettünk." 
 (HH-R 435) 

(Szabó László - Erdély)

Forrás: 
Napi áhítat -2012.

2018. június 22.

Tanács egyedülállóknak!!!


Tanács egyedülállóknak!!!


* egyedülállók – gondoltál már arra, hogy imádkozz a jövendőbeli párodért? Hogy olyanná formálja a gondolkodását, hogy úgy szeressen téged, ahogy vagy és aki vagy?

* egyedülállók – kérted már az Urat, hogy formálja ki a jövendőbeli párodban azt a hozzáállást, hogy kiegészítsen, teljessé tegyen, ahelyett, hogy a képedre formálódjon?

* egyedülállók – kérted már Istent arra, hogy a váratlanból, kiszámíthatatlanból formálja a szíved...ahelyett, hogy azt adja, amit te gondolsz vagy akarsz?

* egyedülálló férfiak – szedjétek össze magatokat és hívjátok meg randizni a lányokat, de ne játszadozzatok!

* egyedülálló férfiak – minden egyedülálló lánnyal bánj tisztelettel és abban segíts neki, hogy vezesd az "új emberben" és ne a hálószobádba.

* egyedülálló férfiak – fejezzétek be a "csak együtt lógunk" életstílust, ha nincs is szándékod azzal a lánnyal...csakhogy megelégítsd, feltöltsd az érzelmi tankod (ha ezt teszed egy gyáva alak vagy).

* egyedülálló férfiak – VISELKEDJETEK FÉRFIKÉNT és ne úgy, mint egy általános iskolás... lesz elég időd erre, ha majd megházasodsz:)

* egyedülálló hölgyek – ne gondoljátok, hogy azért mert egy pasi meghívott randizni, az azt is jelenti, hogy el akar venni feleségül...ezt hagyjátok abba!

* egyedülálló hölgyek – ne utasítsátok el a randira hívást, mert nem láttál egy hatalmas jelet az égen: "Ő AZ IGAZI - aláírás Isten"!

* mindennemű egyedülállók - hacsak nem akartok előre leszervezett házasságot támogató országban élni... randizzatok-de viselkedjetek úgy, mint akik ismerik és szeretik Jézust. Nem vagytok már gyerekek!

* JA MÉG EGY - huszonéves fiúk! Hagyjátok békén a tizenéves lányokat. Kibírsz még pár évet a nadrágoddal a derekadon? Szüksége van növekedésre, megalapozódásra, szeretetre az Úrtól, és nem tőled! Amúgy is nehéz nekik érzelmileg ez az időszak. Ne állj Isten útjába, mert ha meglátlak, hogy ezt teszed én állok majd a te utadba!

4 dolog, amit egy egyedülálló lánynak tudnia kell


Szerintem a tegnapi bejegyzés alaposan kihívta a fiúkat. És valószínűleg sokan közülük a sebeiket nyalogatva azt kérdezik: "Mi van a lányokkal? Őket is kihívod majd?" Hát akkor lássuk...

1 – A kislányok üldözik a fiúkat, a nők hagyják, hogy kezdeményezzenek feléjük.

Hölgyeim, higgyétek el, ha megközelíthetőek vagytok, azt egy Isten szerint való férfi észre veszi a megfelelő időben...csak várj. Ha neked kell a férfit megközelíteni és beszélgetést kezdeményezni, tervezni, akkor az a fickó nincs készen arra, hogy vezessen...ami automatikusan kizárja annak a lehetőségét (biblikusan), hogy a férjed legyen.

Hölgyeim-valljuk be nyugodtan-a szívetek vágya az, hogy tudjátok, van valaki, aki annyira szeretetre méltónak tart, hogy hajlandó kezdeményezni...és ha egy férfi hajlandó erőfeszítéseket tenni azért, hogy megnyerje a szíved, az számodra azt az üzenetet mondja, hogy különleges vagy.

Isten teremtett téged-Ő tervezett...és nem arra, hogy csak úgy odadobd magad egy akárkinek, azt remélve, hogy talán észrevesz. Csak szeress bele Jézusba és ezt egy Isten szerint való férfi látni fogja, biztos lehetsz benne.

(És ha azért nyavalyogsz, mert "Én szeretem Jézust, de senki nem veszi észre!", akkor csak hagyd abba, mert egy fickó sem akar egy nyavalygó nő felé kezdeményezni!)

2 – Legyen nagy várakozásod!

Ez a gondolat eléggé együtt halad az előzővel...de hölgyek-hadd mondjam ki félreérthetetlenül és tisztán-Efézus 3:20 azt mondja, hogy Isten mérhetetlenül többet tud tenni, mint amire kérjük, vagy amit el tudunk képzelni, ami azt jelenti, hogy nem nézhetsz úgy egy férfira, hogy közben azt mondod "Kicsit feltuningoljuk és akkor talán majd működni fog." Ezt gyakran fogjátok hallani tőlem, hogy te NEM a Szent Szellem/Lélek vagy-az emberek "megváltoztatása" Jézus dolga...nem a tiéd!

Mikor megházasodsz, akkor azt kell mondjad, hogy "Szeretni fogom ezt az embert a végsőkig, úgy AHOGY VAN, még akkor is, ha SEMMI sem változik!" MERT, amikor megházasodsz, a változás nem garantált...úgyhogy sose hallgass azokra az ígérgető szelekre, amik változást fújnak, hacsak nem láttál már valami bizonyítékát.

ROSSZUL VAGYOK attól, amikor isten szerint való keresztény hölgyek megelégelik a dolgokat és kezükbe veszik az irányítást-mert egy barátnőjük megházasodott és a világ vége meg annyira közel van, hogy...-Láttam hölgyeket, nem egyet vagy kettőt, akik bepánikoltak, aztán randiztak, hozzámentek valami fajankóhoz, akitől 5 éven belül el is váltak vagy még mindig kínlódnak mellettük!

Hölgyek - emlékezzetek! - Efézus 3:20: Annak pedig, a ki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogy nem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint!!!!!!! Több az a férfi, mint amit kértél vagy el tudtál volna képzelni?

3 – Ne analizáld túl a dolgokat! Avagy NE KOMBINÁLJ!!!!

Lányok SZÖRNYŰEK ebben...egy fickó meghívja őket beszélgetni és ők egyből arra gondolnak, hogy...

* "Meghívott beszélgetni-mit jelent az, hogy beszélgetni kettesben?"
* “Ha most elmegyek vele, akkor az azt jelenti, hogy járunk?”
* “Mi van akkor, ha nekem nem is tetszik ez a meghívás dolog? És még egyszer meghív?”
* “A házasságon is jár az esze? Te jó ég-ha gyerekeink születnének, hát nem lennének valami aranyosak!”
* “Nem hívott már vagy fél napja! Biztos utál! Vajon mákos volt a fogam?”

És sorolhatnám napokig...de hölgyek, ha egy srác meghív és te szeretnél menni-akkor menj, és ne azzal töltsd a következő 72 órát, és az utána lévő 72 órát, hogy agyon analizálod a helyzetet, szavakat, mozdulatokat és olyan következtetésekre jutsz, amik valószínűleg soha nem fognak megtörténni. Komolyan...valószínűleg Isten még csak nem is gondolt olyan problémákra, amiket ti drága hölgyek ki tudtok találni és aztán stresszelitek magatokat miatta - CSAK NYUGI!

4 – Légy őszinte!

Ha egy dolgot lehet mondani, hogy mi az ami idegesít a lányokban, akkor talán ez az...elfogadják a meghívást és elmennek a sráccal, és azt mondják, hogy nagyon jó volt...a srác megkérdezi, hogy megismételhetnék ezt még egyszer? És a leányzó azt mondja: "Hívjál majd fel!"

A srác felhívja...és hívja...és hívja! A lány nem válaszol, mert látja a kijelzőn, hogy ő hívja, és arra gondol, hogy ha felejtőst játszik, akkor majd csak lekopik. DE, mivel ő egy fiú, csavó, srác, pasi, és valószínűleg lövése sincs, hogy mi folyik körülötte, ezért csak hívja, hívja, hívja.

Végül, véletlenül egymásba botlanak valahol...még egyszer mondom "véletlenül" mert a lánynak ESZE ÁGÁBAN sincs, hogy a sráccal beszéljen. A fiú azt mondja "Próbáltalak hívni vagy ezerszer" és a leány válaszol "Tényleg...tudod...ööö...izé...nagyon.hm...elfoglalt voltam."

A fiú "OK, rendben van, semmi baj, megértem...akkor mit csinálsz holnap este?"

“Holnap este? ÖÖÖ...hát...izé...van valami akkor." (Mindig ez a legbiztonságosabb válasz nem?)

“Van valami...JÓ...akkor mit szólnál a következő estére...?"

És ez a beszélgetés csak gurul és gurul tovább, és leányzónk homályosabbnál homályosabb válaszokat ad az időbeosztását illetően...hogy utána kell nézni, meg ilyenek, úgyhogy majd hívja fel valamikor. És a játék csak folytatódik.

Hölgyek-kérlek-legyetek őszinték. Ha tetszik a srác és meghív még egyszer, akkor menjetek. De ne játszadozzatok...mondj igent és menj. DE, ha nincs egyáltalán kedved elmenni vele, akkor mond meg neki, mert az őrületbe fogja kergetni a barátait is!!!

Ezek csak kicsiny kis tippecskék voltak..


2018. június 13.

Nagy feladat előtt!




Nagy feladat előtt!

"Az én segítségem az Úrtól van. "
(Zsoltárok 121, 2)


Istenem, bátorítsd meg az én szívemet is, hogy félelmeim élő reménységgé változzanak. Te látod az előttem álló feladat nagyságát. Erőtlenségem még jobban ismered, mint én magam. Bizalommal kérlek Atyám, tedd ezt az alkalmat reám nézve a hitben növekedés áldott alkalmává. És mutasd mg segítségedet, hogy lehessek neked hálás gyermeked, kit mindig jobban felhasználhatsz szent akaratod véghezvitelére. Nem vagyok méltó a segítségedre, de könyörülj rajtam azért, aki egyedül méltó: szent Fiadnak, az Úr Jézusnak érdeméért, Ámen.

2018. június 9.

A szépség




Füle Lajos
A szépség

A szépség volt az álmom,
szépség a mágnesem.
Tán ott is megtaláltam,
ahol más senki sem.

Volt úgy, hogy életemben
tombolt a bú, a gond,
mégis nyomára leltem:
tüskék közt rózsa volt.

Rejtőzve is közel jött,
bármerre vitt az út,
hol egy mosolyba fészkelt,
hol egy kis dalba bújt.

Hol illanó madárka volt,
hol hímes lepkeszárny,
hol múló, ritka mámor,
hol hamvas, tiszta lány.

Hol halkuló harangszó,
hol zsoltár ritmusa,
gyerekhang, messze hangzó,
vagy hangtalan ima,

de mindenütt elértem,
de szüntelen elért.
A szépség volt az élet,
az élet volt a szép.

2018. június 7.

Ha nincs mindig úgy...



Venyercsán László
Ha nincs mindig úgy ...

"Ha nincs mindig úgy, ahogy szeretnéd,
azért Isten ellen sose lázadj;
de olvasd hittel Bibliádat ...
Ő senkinek sem ígért a földön
kincset, földet, házat, egészséget,
Megannyi könnyű, boldog napot,
Ő Jézusban adott jót és szépet:
éltet, üdvöt, bűnbocsánatot ..."

2018. május 26.

Zsoltár



Nádasdi Éva  
Zsoltár

Tele van az élet jóval: kenyérrel, tisztával, sóval.
Adjál, Uram, menedéket, adjál, Uram, tisztább létet.
Adjál, Uram, nyugodalmat, vándornak, hogy vándorolhat,
éhezőnek adjál étket, s töröljél el minden vétket.
Félutamon szólok hozzád: közel legyél,
Istenország. Adjál, Uram - enyhet adni: ne kelljen így megfáradni
Földi létem jaj-siralmas: vagyok bárány, vagyok farkas.
Adjál, Uram, menedéket: félelmemül ne rakj fészket.
Fiókád - én - elesetten keresgéllek elveszetten.
Szép új napot kéne fonni, gyerekekről gondoskodni:
család, béke, galamb, alma, s cifraságom fogadalma:
néked, Uram, felajánlom sok álságos cifraságom.
Adjál nekem Uram - békét, add az ember menedékét;
segíts nekem, Uram, árván: vagyok félben a szivárvány;
Uram, hallgatlak a szélben, eme végső menedékben:
nem kell dohány, nem kell talmi, csak én tudjak irgalmazni;
vegyél el a terheimből, adjál többet terveimből;
társat kérek, menedéket: terveimben rakjál fészket;
Tudjak, Uram, úgy szeretni: vesztes ügyben nem elveszni:
ügyeimet félbe hagytam, magamnak nem irgalmaztam:
bepanaszlom magam Néked: enyhítsd meg a vereséget:
segíts, Uram, úgy szeretni: emberek közt - ember lenni.


2018. május 16.

A Te kezedben



Vargha Gyuláné 

A Te kezedben 

 

Mily boldogok, kik benned bízva tudják,

hogy minden a Te szent kezedbe’ van. 

Te szabtad meg a csillagoknak útját,

s a lágy szellőét is, mely elsuhan.


Ha úgy akarnád, minden romba dőlne,
de megvéded a gyönge nádat is.
Kezed benyúl a múltba és jövőbe,
kevélynek ostor, gyöngének pajzs. 

Kezedben tartod elmúlandó éltem
s azt is, mi bennem mindörökre él.
Te munkád az, hogy hű öledbe tértem,
s szívem most már benned hisz és remél.

Kezedben tartod mind, mi nékem drága:
családomat, hazát és nemzetet.
S míg hozzád száll fel ajkam hő imája,
megtartod őket, s megvédelmezed.

Míly jó pihenni ebben a tudatban,
gyermekként járni földi utamat,
és megnyugodni bízó hittel abban:
minden te szent kezedben van, s marad.

2018. május 5.

Vigasz-tapasz



 Vigasz-tapasz 

2.Kor. 1, 1-7.

"Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, 

az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene" 
(3.v.)

Ha egy kisgyerek elesik, és felhorzsolja a térdét megkapja a "vigasz-tapaszt". Vagyis: vigasztalást az édesanyjától, és tapaszt a sebre. Ezután többnyire minden rendben van, és a gyerek újra elszaladhat. Pontosan így van ez velünk is. Isten karjába vethetjük magunkat, ha elesünk, ha elveszítünk egy jó barátot vagy barátnőt, megbukunk egy fontos vizsgán. Mennyi minden billenthet ki bennünket egyensúlyunkból és mennyi bántás érhet még! 
A jó hír: Istennek mindig van "vigasztaló-tapasza" számodra. Ő minden "esésnél" vagy gondnál ott van, még ha nem is olyan valóságosan, mint egy földi anya. Vigasztal, és segíti begyógyulni sebeinket. Pál személyesen megtapasztalta ezt, sőt, ezzel bátoríthatta a korintusiakat (4.v.), akiknek hasonló nehézségeken kellett keresztülmenniük. Igen hasznos találmány az ilyen "vigasz-tapasz", amit tovább lehet adni. Isten vigasztalása nemcsak az én sebeimre hat jótékonyan, hanem másokon is segíthet. 
Rajtam múlik, hogy közelebb viszem-e másokhoz Isten vigasztalását, Ő soha nem hagy kétségbeesni, és nem hagyja magukra a benne bízókat sebeikkel. 

Elgondolkodtató: 
Kinek adhatom tovább Isten vigasztalását és bátorítását? 


Ajánlott igeszakasz: Zsoltárok 27.

2018. május 2.

Visszhang



Füle Lajos
Visszhang

Különös alkalom:
mikor nincs más szavam,
a csendet hallgatom,
a csendnek hangja van.
Úgy támad messziről,
úgy árad messzire,
a lélek csendfalán
visszhangzik - az Ige.

2018. április 5.

Kamarás Klára: Valaki mindig visszahív



"Mindig akad egy fénysugár,
egy halvány, foszló fénybogár
mely megmutatja mennyit ér
az élet, s csupa jót ígér
mikor úgy érzem, nincs tovább."

( Kamarás Klára: Valaki mindig visszahív )

2018. február 10.

Dosztojevszkij : A szeretet



Dosztojevszkij : 
A szeretet …

A szeretet Isten adománya, benne van a mindenségben és minden egyes homokszemcsében.

Szeress minden levelet, Isten világosságának minden sugarát.

Szeresd az állatokat, szeresd a növényeket, szeress mindent.

Ha mindent szeretsz, fel tudod fedezni a dolgokban az isteni rejtélyt.

Amint egyszer felfedezted, napról napra jobban meg fogod érteni.

Végül eljutsz odáig, hogy szeretetedben magadhoz öleled az egész világot.

2018. február 7.

Meghallgatja az Úr.....



Meghallgatja az Úr.....

Nem a hangodat, nem ékes szavaidat,
Nem szépen kifejezett mondataidat,
Hanem szívednek őszinte vágyát,
A lelkednek igaz sóhajtását!

Meghallgatja az Úr! - Igéje mondja:
Ha szíved könyörögve eléje tárja
Minden szükséged, kérésed szavát,
Mert Ő a szívbe, vesébe belelát!

Meghallgatja az Úr és válaszát adja,
Szeretettel fordul feléd az arca:
"Hallottam szíved forró sóhajtását,
Rád adom kegyelmem hófehér ruháját!

Megbocsátottam minden bűnödet,
Néked adom áldott kegyelmemet!
Meghallottam könyörgésed szavát,
Reád takartam irgalmam palástját!"

Elfogadja az Úr a te imádságodat,
Ha átadod néki őszintén magadat!
Imádságod eljut füleihez,
És lehajol a te szeretteidhez!

Megment Ő szülőt és gyermeket,
Családtagokat és testvéreket!
Csak hittel kérjük, ne hagyjuk abba,
Imáinkat Ő mindig meghallgatja!

Drága ige ez, hittel ragadd meg!
Kéréseidet Neki mondjad el:
Könyörgő szíved elébe öntve,
Drága jóságát szívből megköszönve.

Téged is kérlek, ki ezt hallgatod,
Boldog leszel, ha hittel fogadod!
Legyél az imában mindig kitartó,
A meghallgatásért hálákat adó!

Köszönjük meg mindig a gyógyulást,
Áldott kezéből vett szabadulást!
Gondviselését, mellyel elhalmozott,
Szent kegyelmét, mellyel oltalmazott.

Mondjuk el másoknak is szeretettel,
Hogy jó Istenünk senkit sem vet el!
Csak jöjjünk Hozzá könyörögve, kérve,
S megtart bennünket áldott kegyelme.


2018. február 4.

Igazi boldogság!



Pecznyík Pál:
Igazi boldogság!

Boldogságot keres,
földön legtöbb ember,
ám sokak kezében,
virág helyett, fegyver.
Mit ér vagyon, hírnév,
ha boldogság nincsen
nem vásárolható
földön, gyémánt kincsen!
Sok kettétört élet,
boldogságra vágyott,
hiába kereste,
így halálra váltott.
Múló boldogságot
bár ad, ez a világ,
de hamar elillan,
mint nyári délibáb.

Igazi boldogság,
Jézusban nyerhető,
hozzáfordulóknak,
örömmel adja Ő!
Jertek hát Jézushoz,
boldogságra vágyók,
bánatos szívűek,
halál révén járók.
Hőn vágyott boldogság,
csak Nála lelhető,
boldoggá változik,
a Hozzá érkező.
Megváltónk jól tudja,
mi hiányzik nékünk,
égi boldogságban,
lehessen a részünk.

Celldömölk,
2011. X. 24.

2018. január 14.

Hűségről



47. Hűség

"A sikeres házasság harmadik eleme Isten rendjének elfogadása és a szexualitással való megfelelő élés mellett a hűség"

(Elisabeth Elliot : Nőnek születtél)

Zsoltárok 25:10 : 

"Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják."

Zsoltárok 37:3: 

"Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj."

2018. január 8.

Az Isten szerint való nő - Eszterré válni


Az Isten szerint való nő - Eszterré válni

"...Derék asszonyt kicsoda találhat?..." "Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van."
(1.Sámuel 16:7)

"Egy-egy leányra akkor került sor, hogy bemenjen Xerxész királyhoz, ha letelt a nők számára előírt tizenkét hónap, mert ennyi ideig tartott a szépítésük. Hat hónapig mirhaolajjal szépítették őket, hat hónapig pedig balzsamokkal és más női szépítőszerekkel. Így ment be a leány a királyhoz..." Eszter 2:12-13
Mindig lenyűgöz ez a nagy előkészület, amin a leendő királynénak, Eszternek keresztül kellett mennie mielőtt Xerxész király elé járulhatott volna. Lenne olyan közülünk, aki 12 hónapig tartó szépítkező kezelésen szeretne átesni, mielőtt álmai férfijával találkozik? Valószínűleg nem, de azért próbáljuk meg elképzelni a lehetőségeket. Egy évet elkülönítve élni egyetlen cél érdekében - hogy mindent kihozz magadból annak az embernek, akit mindennél jobban szeretsz. Értékes idő szépségápolásra, hogy bölcsességet szerezz, hogy tanuld az etikettet, hogy erősítsd az erényeidet és építsd a jellemed.
Eszter felkészülése arra az időszakra emlékeztet engem, ami aközött telik el, hogy feléled a vágy egy fiatal nő szívében, hogy megossza az életét a társával és a pillanat közt, mikor az oltár elé indul. Legtöbbünknek ez a felkészülési idő nem tűnik másnak, mint a várakozás idejének. Egyedülálló nők gyakran úgy látják magukat, mint akik a polcon ülnek, míg az élet tovahalad, vagy, mint akik a kispadon ülnek, mások pedig játszhatnak. Nem veszik észre, hogy elpazarolják az életük legfontosabb időszakát; megfosztják magukat a nagyszerű örömtől és a jutalomtól, megfosztják a jövendőbelijüket egy még erényesebb nőtől, és megfosztják Istent egy hű szolgától, aki által nagy dolgokat cselekedhetne.
Ahogy Eszternek fel kellett készülnie mielőtt királyné lehetett volna egy egész királyság felett, úgy minden nőnek fel kell készülnie mielőtt belevághatna az élet legfontosabb és legnehezebb hivatásába - feleségnek és anyának lenni. Eszternek meg kellett ismernie a királyság törvényeit, amihez tartozott, a királyi udvar szabályait, a magas pozícióval járó intellektuális, érzelmi és lelki kihívásokat. Egyszerűen szólva Eszternek teljesen át kellett formálódnia egy fiatal hölgyből királynévé, mielőtt viselhette volna a címet és betölthette volna a tisztséget. Ugyanígy egy egyedülálló keresztény nőnek is meg kell tanulnia a Mennyei Királyság törvényeit, mielőtt összeköti életét azzal, akit Isten neki készített elő. Felkészült kell legyen intellektuálisan, érzelmileg és lelkileg; nem a királyi udvar szolgái által valami pogány templomban, hanem maga Isten által, az Ige által és más Isten szerint való nők által, akik már előtte felkészültek.
Az egyedülállóság nem időpocsékolás vagy a pálya szélén üldögélés, hanem egy olyan időszak, amit Isten kifejezetten azért adott a nőnek, hogy olyanná válhasson, amilyennek Ő akarja látni, és olyan dolgokra használja, amikre házasság után nem tudná. Az egyedülállóság időszakában a nőknek fejleszteniük kell olyan erényeiket, amelyek segítik, hogy Isten szerint valók legyenek, hogy felajánlhasson a leendő férjének és a világnak valami többet mint egy csinos arc.
Emlékezz az egyedülállóságod idején, hogy nem csak te vagy egyedülálló, hanem a leendőbelid is ugyanilyen szakaszokat él át. Nem lenne szörnyű úgy találkozni a férfival, aki a férjed lesz, hogy ott jössz rá, hogy ő arra használta az elmúlt időszakot, hogy Istent szolgálja és jobb férjjé legyen számodra, míg te nem használtad ki ugyanezt az időt az Úr szolgálatára és nem használtad ki a lehetőséget, amit Isten adott a fejlődésre? Nem lenne ugyanilyen borzasztó érzés megtudni, hogy a férjed az egyedülállósága minden napján imádkozott a szükségeidért és Isten munkájáért az életedben, míg te nem imádkoztál őérte és nem is feleltél Isten kegyelmére, ami adatott neked az ő imái eredményeképp?
Csodálatos dolog, mikor Isten megajándékoz egy nőt férjjel. Azzal a bizonyos valakivel, aki "egyszerűen tökéletes" számára, akit gondosan és szándékosan formált Isten, hogy eggyé váljon vele. Akkora öröm visszatekinteni egy nőnek és arra emlékezni, hogy Isten, hogy tette késszé arra, hogy várjon a "nagy Ő"-re, "Ő" pedig hűséges volt. Tudni pedig, hogy mint egyedülálló nő kihasználta az időt, hogy Istent keresse és hűséges legyen hozzá, és az Ő tervéhez, még nagyobb öröm. Hogy egy pillanatig sem kívánt megszökni ebből az állapotból, csak arra vágyott, hogy továbbra is Istenben bízzon és várjon az Ő kegyelmére.
Semmilyen értelemben sem tragédia egyedülálló keresztény nőnek lenni, csak a világ ültette be a keresztény tudatba azt a hamis állítást, hogy tragédia lenne. Az egyik legnagyobb hazugság, hogy, ha "nincs senkid" vagy nem "keresel valakit aktívan", akkor valami nincs rendben veled. Egy másik hazugság, hogy a "szingli" nőknek randizgatniuk kéne, hogy férjet találjanak, mintha egy plázában nézegetnék a kirakatot. Egy még nagyobb hazugság, hogy egy egyedülálló nőnek válogatás nélkül ki kell fejezni vonzódását, hogy "tapasztaltabb" lehessen, hogy tudja, mit kell tennie, mikor megtalálja azt a bizonyos valakit. Kedves keresztény nőtestvér, hazugság és sérti Istent, ha azt mondod, hogy a tapasztalat a legjobb tanácsadó; és, ha a világnak az is a mottója, hogy "Élj és abból tanulj!", a Biblia azt tanácsolja, hogy "Tanulj és aszerint élj!". Nem kell tapasztaltnak lenned, csak annak kell tudatában lenned, hogy mit mondott Isten és ahhoz kell engedelmesnek lenned. Nem kell álmaid férfiját keresned, hanem várnod kell arra a férfira, akit Isten választott neked. És mikor ő jön, nem a múlt tapasztalatai fogják működtetni a házasságotokat, hanem a szüzesség, a tisztaság és az istenfélelem. El kellene takarnunk az arcunkat ennek a gonosz világnak a módszereitől és tapasztalat hajhászásától, és csak arra nézni, amit Isten helyezett az ösvényre, amelyet nekünk készített.
Isten pontosan tudja, hogy mire van szükséged és jobban tudja a szíved vágyait, mint te magad. Isten szereti a meglepetéseket. Nem akarja, hogy te kutass a férjed után, Ő akarja neked elhozni, és valószínűleg akkor, mikor a legkevésbé számítasz rá. Ha nem engedelmeskedsz ennek a tanácsnak, ahogy sok más nő tette előtted, és magad akarod elintézni ezt, akkor talán találsz valakit, de nagyon valószínű, hogy akit találsz, az nem az igazi.
Mint nők, a természetünk megkívánja a férfiak társaságát. Ez Istentől van, ezért jó. De ezzel együtt tévedünk, ha azt hisszük, hogy belehalunk, ha ez a szükség nincs betöltve. Az, hogy szükségünk van valaki más társaságára, nem ugyanaz, mint, hogy szükségünk van a következő lélegzetvételre. Legalább addig túl kell élned társaság nélkül, míg Isten elvégzi a tökéletes munkáját benned. Emlékezz az Igére: " Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni" (1 Kor. 10:13)
Rájöttem, hogy két fő oka van annak, hogy valaki "kétségbeesetten" vágyjon valakire. Először is, mert nem ismerik Istent annyira, amennyire kellene. Isten nem minden vigasz Istene? Isten nem a magasságos Úr, aki betölt mindent mindenhol? Akkor miért kellene panaszkodnunk, hogy milyen üresnek és mennyire egyedül érezzük magunkat? Lehetséges, hogy Isten megnyújtsa az egyedülállóságunk időszakát, hogy megtaláljuk az életünket nála és megtanuljunk teljesnek lenni Őbenne? Ha azért akarunk annyira megházasodni, mert úgy érezzük, hogy egy férj majd betölti az életünket vagy, hogy valamilyen módon majd kiegészít minket, akkor súlyosan csalódni fogunk a házasságunkban. Egy férfi sem, legyen akármilyen istenfélő, nem képes átvenni Isten helyét az életünkben; ezt csupán gondolni is bálványimádás. Ha nem tölt be minket Isten most és egészít ki Krisztusban a jövőben, akkor még egy mennyben köttetett házasság sem lesz képes változtatni az üresség érzetünkön. 
A másik fő oka a kétségbeesett keresésnek a puszta önzőség. Mikor azért van szükségünk valakire, hogy érezzük, hogy valaki szeret, vagy mikor kell valaki, hogy ne érezzük magunkat egyedül, akkor csupa rossz indokból akarunk megházasodni. Nem úgy kellene nézni a házasságra, mint egy lehetőségre, hogy betöltsük a szükségeinket, hanem, mint egy lehetőségre, hogy mi betölthessük valaki más szükségeit. Ha nem tanultuk meg, hogy Istentől elvegyük a választ a szükségeinkre, akkor valószínűleg túlterheljük a férjünket a saját szükségeinkkel tudtunkon kívül. Ismertem keresztény nőket, akik úgy töltötték el napjaikat, hogy felfalták őket a saját szükségeik és folyamatosan azon siránkoztak, miért nem hozott már Isten valakit az életükbe. De miért bízna Isten egy szíve szerint való férfit egy olyan nő gondjaira, akit magába szippantanak a saját igényei és nem használja a szabadságát az egyedülállósága idején, hogy Istent szolgálja és felkészítse magát Isten tervére? Egy ilyen nő, nem tudna valami sokat felajánlani egy istenfélő férjnek!
Kedves barátom, az egyedülállóságra, mint a házasságra, úgy kellene tekinteni, mint egy speciális és élvezetes időszakra Isten gondviselésében. Nem úgy kéne rá gondolni, mint puszta körülményre vagy átokra, amiből kétségbeesetten szabadulni kéne. Egyedülállónak lenni egy olyan időtartam, amikor Istenről és magunkról kell tanulnunk, amikor fel kell fedeznünk, kik vagyunk az Úrban és növekednünk kell egyre inkább Krisztus képmására. Egy időszak, mikor buzgónak és lelkesnek kell lennünk a jó munkában és részt kell vennünk a mások felé való szolgálatban. Meg van a maga varázsa az egyedüllétnek is, amit élveznünk kell a maga idejében, mert valószínűleg visszatérni már nem fog. Nincs annál szomorúbb, mikor egy már házas nő azon sajnálkozik, mi mindent tehetett volna, míg egyedül volt. Mindent elvesztett, mert sietett megházasodni anélkül, hogy belegondolt volna Isten tervébe vagy munkájába. Az életünk minden szakaszának megvan a maga szépsége és varázsa. Az az imám minden egyedülálló keresztény nőért, hogy tudják élvezni ezt az időszakot ahelyett, hogy elhinnék a világ hazugságait. Hogy követeljék Isten tökéletes akaratát és ne elégedjenek meg semmi kevesebbel. Hogy tudjanak türelmesen várni Istenre, akitől minden jó és tökéletes ajándék származik. Hogy tudjanak Eszterekké válni, kihasználni az időt akármennyit is tart Isten szükségesnek arra, hogy gyönyörűvé tegye őket belül és kívül.
"Egy-egy leányra akkor került sor, hogy bemenjen Xerxész királyhoz, ha letelt a nők számára előírt tizenkét hónap, mert ennyi ideig tartott a szépítésük. Hat hónapig mirhaolajjal szépítették őket, hat hónapig pedig balzsamokkal és más női szépítőszerekkel. Így ment be a leány a királyhoz..." (Eszter 2:12-13)

Mindig lenyűgöz ez a nagy előkészület, amin a leendő királynénak, Eszternek keresztül kellett mennie mielőtt Xerxész király elé járulhatott volna. Lenne olyan közülünk, aki 12 hónapig tartó szépítkező kezelésen szeretne átesni, mielőtt álmai férfijával találkozik? Valószínűleg nem, de azért próbáljuk meg elképzelni a lehetőségeket. Egy évet elkülönítve élni egyetlen cél érdekében - hogy mindent kihozz magadból annak az embernek, akit mindennél jobban szeretsz. Értékes idő szépségápolásra, hogy bölcsességet szerezz, hogy tanuld az etikettet, hogy erősítsd az erényeidet és építsd a jellemed.

Eszter felkészülése arra az időszakra emlékeztet engem, ami aközött telik el, hogy feléled a vágy egy fiatal nő szívében, hogy megossza az életét a társával és a pillanat közt, mikor az oltár elé indul. Legtöbbünknek ez a felkészülési idő nem tűnik másnak, mint a várakozás idejének. Egyedülálló nők gyakran úgy látják magukat, mint akik a polcon ülnek, míg az élet tovahalad, vagy, mint akik a kispadon ülnek, mások pedig játszhatnak. Nem veszik észre, hogy elpazarolják az életük legfontosabb időszakát; megfosztják magukat a nagyszerű örömtől és a jutalomtól, megfosztják a jövendőbelijüket egy még erényesebb nőtől, és megfosztják Istent egy hű szolgától, aki által nagy dolgokat cselekedhetne.

Ahogy Eszternek fel kellett készülnie mielőtt királyné lehetett volna egy egész királyság felett, úgy minden nőnek fel kell készülnie mielőtt belevághatna az élet legfontosabb és legnehezebb hivatásába - feleségnek és anyának lenni. Eszternek meg kellett ismernie a királyság törvényeit, amihez tartozott, a királyi udvar szabályait, a magas pozícióval járó intellektuális, érzelmi és lelki kihívásokat. Egyszerűen szólva Eszternek teljesen át kellett formálódnia egy fiatal hölgyből királynévé, mielőtt viselhette volna a címet és betölthette volna a tisztséget. Ugyanígy egy egyedülálló keresztény nőnek is meg kell tanulnia a Mennyei Királyság törvényeit, mielőtt összeköti életét azzal, akit Isten neki készített elő. Felkészült kell legyen intellektuálisan, érzelmileg és lelkileg; nem a királyi udvar szolgái által valami pogány templomban, hanem maga Isten által, az Ige által és más Isten szerint való nők által, akik már előtte felkészültek.

Az egyedülállóság nem időpocsékolás vagy a pálya szélén üldögélés, hanem egy olyan időszak, amit Isten kifejezetten azért adott a nőnek, hogy olyanná válhasson, amilyennek Ő akarja látni, és olyan dolgokra használja, amikre házasság után nem tudná. Az egyedülállóság időszakában a nőknek fejleszteniük kell olyan erényeiket, amelyek segítik, hogy Isten szerint valók legyenek, hogy felajánlhasson a leendő férjének és a világnak valami többet mint egy csinos arc.

Emlékezz az egyedülállóságod idején, hogy nem csak te vagy egyedülálló, hanem a leendőbelid is ugyanilyen szakaszokat él át. Nem lenne szörnyű úgy találkozni a férfival, aki a férjed lesz, hogy ott jössz rá, hogy ő arra használta az elmúlt időszakot, hogy Istent szolgálja és jobb férjjé legyen számodra, míg te nem használtad ki ugyanezt az időt az Úr szolgálatára és nem használtad ki a lehetőséget, amit Isten adott a fejlődésre? Nem lenne ugyanilyen borzasztó érzés megtudni, hogy a férjed az egyedülállósága minden napján imádkozott a szükségeidért és Isten munkájáért az életedben, míg te nem imádkoztál őérte és nem is feleltél Isten kegyelmére, ami adatott neked az ő imái eredményeképp?

Csodálatos dolog, mikor Isten megajándékoz egy nőt férjjel. Azzal a bizonyos valakivel, aki "egyszerűen tökéletes" számára, akit gondosan és szándékosan formált Isten, hogy eggyé váljon vele. Akkora öröm visszatekinteni egy nőnek és arra emlékezni, hogy Isten, hogy tette késszé arra, hogy várjon a "nagy Ő"-re, "Ő" pedig hűséges volt. Tudni pedig, hogy mint egyedülálló nő kihasználta az időt, hogy Istent keresse és hűséges legyen hozzá, és az Ő tervéhez, még nagyobb öröm. Hogy egy pillanatig sem kívánt megszökni ebből az állapotból, csak arra vágyott, hogy továbbra is Istenben bízzon és várjon az Ő kegyelmére.

Semmilyen értelemben sem tragédia egyedülálló keresztény nőnek lenni, csak a világ ültette be a keresztény tudatba azt a hamis állítást, hogy tragédia lenne. Az egyik legnagyobb hazugság, hogy, ha "nincs senkid" vagy nem "keresel valakit aktívan", akkor valami nincs rendben veled. Egy másik hazugság, hogy a "szingli" nőknek randizgatniuk kéne, hogy férjet találjanak, mintha egy plázában nézegetnék a kirakatot. Egy még nagyobb hazugság, hogy egy egyedülálló nőnek válogatás nélkül ki kell fejezni vonzódását, hogy "tapasztaltabb" lehessen, hogy tudja, mit kell tennie, mikor megtalálja azt a bizonyos valakit. Kedves keresztény nőtestvér, hazugság és sérti Istent, ha azt mondod, hogy a tapasztalat a legjobb tanácsadó; és, ha a világnak az is a mottója, hogy "Élj és abból tanulj!", a Biblia azt tanácsolja, hogy "Tanulj és aszerint élj!". Nem kell tapasztaltnak lenned, csak annak kell tudatában lenned, hogy mit mondott Isten és ahhoz kell engedelmesnek lenned. Nem kell álmaid férfiját keresned, hanem várnod kell arra a férfira, akit Isten választott neked. És mikor ő jön, nem a múlt tapasztalatai fogják működtetni a házasságotokat, hanem a szüzesség, a tisztaság és az istenfélelem. El kellene takarnunk az arcunkat ennek a gonosz világnak a módszereitől és tapasztalat hajhászásától, és csak arra nézni, amit Isten helyezett az ösvényre, amelyet nekünk készített.

Isten pontosan tudja, hogy mire van szükséged és jobban tudja a szíved vágyait, mint te magad. Isten szereti a meglepetéseket. Nem akarja, hogy te kutass a férjed után, Ő akarja neked elhozni, és valószínűleg akkor, mikor a legkevésbé számítasz rá. Ha nem engedelmeskedsz ennek a tanácsnak, ahogy sok más nő tette előtted, és magad akarod elintézni ezt, akkor talán találsz valakit, de nagyon valószínű, hogy akit találsz, az nem az igazi.

Mint nők, a természetünk megkívánja a férfiak társaságát. Ez Istentől van, ezért jó. De ezzel együtt tévedünk, ha azt hisszük, hogy belehalunk, ha ez a szükség nincs betöltve. Az, hogy szükségünk van valaki más társaságára, nem ugyanaz, mint, hogy szükségünk van a következő lélegzetvételre. Legalább addig túl kell élned társaság nélkül, míg Isten elvégzi a tökéletes munkáját benned. Emlékezz az Igére: " Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni" (1 Kor. 10:13)

Rájöttem, hogy két fő oka van annak, hogy valaki "kétségbeesetten" vágyjon valakire. Először is, mert nem ismerik Istent annyira, amennyire kellene. Isten nem minden vigasz Istene? Isten nem a magasságos Úr, aki betölt mindent mindenhol? Akkor miért kellene panaszkodnunk, hogy milyen üresnek és mennyire egyedül érezzük magunkat? Lehetséges, hogy Isten megnyújtsa az egyedülállóságunk időszakát, hogy megtaláljuk az életünket nála és megtanuljunk teljesnek lenni Őbenne? Ha azért akarunk annyira megházasodni, mert úgy érezzük, hogy egy férj majd betölti az életünket vagy, hogy valamilyen módon majd kiegészít minket, akkor súlyosan csalódni fogunk a házasságunkban. Egy férfi sem, legyen akármilyen istenfélő, nem képes átvenni Isten helyét az életünkben; ezt csupán gondolni is bálványimádás. Ha nem tölt be minket Isten most és egészít ki Krisztusban a jövőben, akkor még egy mennyben köttetett házasság sem lesz képes változtatni az üresség érzetünkön. 

A másik fő oka a kétségbeesett keresésnek a puszta önzőség. Mikor azért van szükségünk valakire, hogy érezzük, hogy valaki szeret, vagy mikor kell valaki, hogy ne érezzük magunkat egyedül, akkor csupa rossz indokból akarunk megházasodni. Nem úgy kellene nézni a házasságra, mint egy lehetőségre, hogy betöltsük a szükségeinket, hanem, mint egy lehetőségre, hogy mi betölthessük valaki más szükségeit. Ha nem tanultuk meg, hogy Istentől elvegyük a választ a szükségeinkre, akkor valószínűleg túlterheljük a férjünket a saját szükségeinkkel tudtunkon kívül. Ismertem keresztény nőket, akik úgy töltötték el napjaikat, hogy felfalták őket a saját szükségeik és folyamatosan azon siránkoztak, miért nem hozott már Isten valakit az életükbe. De miért bízna Isten egy szíve szerint való férfit egy olyan nő gondjaira, akit magába szippantanak a saját igényei és nem használja a szabadságát az egyedülállósága idején, hogy Istent szolgálja és felkészítse magát Isten tervére? Egy ilyen nő, nem tudna valami sokat felajánlani egy istenfélő férjnek!

Kedves barátom, az egyedülállóságra, mint a házasságra, úgy kellene tekinteni, mint egy speciális és élvezetes időszakra Isten gondviselésében. Nem úgy kéne rá gondolni, mint puszta körülményre vagy átokra, amiből kétségbeesetten szabadulni kéne. Egyedülállónak lenni egy olyan időtartam, amikor Istenről és magunkról kell tanulnunk, amikor fel kell fedeznünk, kik vagyunk az Úrban és növekednünk kell egyre inkább Krisztus képmására. Egy időszak, mikor buzgónak és lelkesnek kell lennünk a jó munkában és részt kell vennünk a mások felé való szolgálatban. Meg van a maga varázsa az egyedüllétnek is, amit élveznünk kell a maga idejében, mert valószínűleg visszatérni már nem fog. Nincs annál szomorúbb, mikor egy már házas nő azon sajnálkozik, mi mindent tehetett volna, míg egyedül volt. Mindent elvesztett, mert sietett megházasodni anélkül, hogy belegondolt volna Isten tervébe vagy munkájába. Az életünk minden szakaszának megvan a maga szépsége és varázsa. Az az imám minden egyedülálló keresztény nőért, hogy tudják élvezni ezt az időszakot ahelyett, hogy elhinnék a világ hazugságait. Hogy követeljék Isten tökéletes akaratát és ne elégedjenek meg semmi kevesebbel. Hogy tudjanak türelmesen várni Istenre, akitől minden jó és tökéletes ajándék származik. Hogy tudjanak Eszterekké válni, kihasználni az időt akármennyit is tart Isten szükségesnek arra, hogy gyönyörűvé tegye őket belül és kívül.

írta: Charo & Paul Washer
fordította: Fodor Hanna