Az Úr harcol értetek

Az Úr harcol értetek

" Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak.  Te pedig emeld föl a botodat, nyújtsd a kezedet a tenger fölé, és hasítsd ketté, hogy szárazon menjenek át Izráel fiai a tenger közepén.  Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy menjenek utánuk. Így mutatom meg dicsőségemet a fáraón és egész haderején, harci kocsijain és lovasain.  Majd megtudja Egyiptom, hogy én vagyok az Úr, amikor megmutatom dicsőségemet a fáraón, harci kocsijain és lovasain.  Ekkor elindult az Isten angyala, aki Izráel tábora előtt járt, és mögéjük ment. Elindult az előttük levő felhőoszlop is, és mögéjük állt.  Odament Egyiptom tábora és Izráel tábora közé, és az a felhő, amely világítani szokott éjjel, sötét maradt, ezért nem közeledtek egymáshoz egész éjszaka. Mózes kinyújtotta kezét a tenger felé, az Úr pedig egész éjjel visszafelé hajtotta a tengert erős keleti széllel, és szárazzá tette a tengert, úgyhogy a víz kettévált.  Izráel fiai szárazon mentek be a tenger közepébe, és a víz jobbról-balról falként állt.  Az egyiptomiak üldözőbe vették őket, és bement utánuk a tenger közepébe a fáraó összes lova, harci kocsija és lovasa is. A hajnali őrségváltás idején rátekintett az Úr a tűz- és felhőoszlopból az egyiptomiak táborára, és megzavarta az egyiptomiak táborát.  Akadályozta a harci kocsik kerekeit, és nehezen vonszolták azokat. Ekkor azt mondták az egyiptomiak: Meneküljünk Izráel elől, mert az Úr harcol értük Egyiptom ellen!  Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tenger felé, és a víz visszatér az egyiptomiakra, a harci kocsikra és lovasokra.  Mózes kinyújtotta a kezét a tenger felé, és a tenger visszatért reggelre a medrébe egyenest a menekülő egyiptomiakra. Így hajtotta bele az Úr az egyiptomiakat a tenger közepébe.  Viszszatért a víz, és elborította a harci kocsikat és lovasokat, a fáraó egész haderejét, amely utánuk ment a tengerbe. Egy sem maradt meg közülük.  Izráel fiai viszont szárazon mentek át a tenger közepén, és a víz falként állt jobbról és balról.  Így szabadította meg az Úr azon a napon Izráelt Egyiptom hatalmából. És látta Izráel az egyiptomiakat holtan a tenger partján. Amikor látta Izráel, hogy milyen nagy hatalommal bánt el az Úr Egyiptommal, félni kezdte a nép az Urat. Hitt az Úrnak és szolgájának, Mózesnek. " 
 (2. Mózes 14,15-31)

Isten népe ellenségének tudnia kell, hogy magával Istennel áll szemben. Isten gyermekeinek pedig nem szabad elfelejteniük, hogy Isten azonosul népével! Védi és oltalmazza választottait! Megszabadítja őket még a legnagyobb veszélyből is! Az izraeliták, amikor meglátták, hogy az egyiptomiak üldözőbe vették őket, nagyon megijedtek. Félelmükben fellázadtak Mózes ellen. Őt hibázatták a lehetetlen helyzet kialakulásáért. De Mózes biztos volt Isten szabadításában, és bátorította a népet: "Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!" Milyen ostobák is vagyunk, amikor elfeledkezve Istenünk hatalmáról, az ellenségtől rettegünk. Kilátástalan helyzetünk elhomályosítja előttünk Isten nagyságát, és nem látjuk, hogy a harc nem a miénk, hanem az Istené.
Izrael történelme egyik legnagyobb csodáját élte át a Vörös-tengernél. E nagy szabadulás emlékét soha nem felejtették el. Isten kettéválasztotta a tenger vizét, elküldte oltalmazó angyalát, aki felhőoszlopban jelen volt népe között, akadályozta Egyiptom seregének az előrehaladását, majd belepusztította őket a medrébe visszatért tengerbe. 
Ne felejtsük el soha: "Jézus Krisztus a vezérünk, Küzd és harcol érettünk." 
 (HH-R 435) 

(Szabó László - Erdély)

Forrás: 

Napi áhítat -2012.

Gondviselés

 
Gondviselés

Aki a csillagok számát ismeri és nevükön szólítja,

ígérete szerint bekötözi a vérző sebet és

meggyógyítja a megtört szívet.

Ha minden más bizonytalan is, egy dolog bizonyos:

Isten gondot visel a hívőkről. A gondviselés kinyitja a

második ajtót, ha az első becsukódik.

Jóllehet a gondviselés néha komor színezetűnek

látszik, a lényege mégis világosság, lappangó fény,

mely előbb-utóbb a déli napsugár erejével fog

előtörni,

Vesd a jövőnek gondját oda, ahová való: Istenre!-

Az Isteni gondviselés a gondterhes kedélynek

nyugvópárnája.

(Spurgeon gondolatai)

„Az Úr szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat...."

 

"Hagyjad az Úrra utadat,

bízzál benne, mert Ő munkálkodok.!"

( Zsoltárok 37: 5 )

„Az Úr szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. …"

( Zsoltárok 34: 16 ) 

.... Talán ebben élsz most. Úgy érzed, legyőz az élet? Aggódsz az anyagiak, valakinek az egészségi állapota, a házasságod, a munkád, a gyerekeid miatt? Úgy érzed, senki se látja a fájdalmadat, vagy ha látja, se törődik vele? Ha elég bátorságot gyűjtesz, hogy segítségért kiálts, lesz, aki megmentsen?

Mai igénk eszünkbe akarja juttatni, hogy igenis van Megmentőnk: „Az Úr szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. … Akik az Úrhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból. Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti”
 (Zsoltárok 34, 16-19)

Isten lát téged, és ha mások nem is, Ő meghallja segélykiáltásodat. Ismeri szíved fájdalmát. Látja gyötrelmedet. Ha a szíved összetört, ha minden oldalról nyomást érzel, Ő megígérte, hogy melletted lesz. Bár nem láthatod testi szemeddel, Ő ott van.
Isten akkor, a kórház parkolójában segített rajtam. Órákig ültem ott és imádkoztam, a szívem megnyugodott, és felhívtam a férjem. Közeli barátokhoz fordultam segítségért, és a gyógyulás folyamata elkezdődött. Bár azonnali csodára vágytam, időbe telt a javulás, ám Isten sosem hagyott magamra. Gyengéden helyreállította összetört szívemet, Igéje által megújította gondolkodásomat. Végigvezetett egy úton, ami a szabadsághoz vezetett, és ezért egész életemben hálás leszek.
Eluralkodott életeden a stressz, félelmet érzel és magányt, már-már kész vagy feladni? Össze van törve a szíved? Hagyd, kedvesem, hogy Isten megszabadítson. Készen áll. Akarja. Képes rá.

Uram, az az érzésem, hogy szétesik az életem. Borzasztóan szükségem van Rád, a szabadításodra. Köszönöm, hogy meghallod kiáltásomat, és kimentesz a bajból. Te látsz engem akkor is, ha másoktól rejtve vagyok. Köszönöm, hogy segítesz. Jézus nevében, Ámen.

Leah DiPascal: The Day, I Almost Gave Up

Forrás:  
http://eszmelkedesek.blogspot.hu/2014/06/lelekerosito-levelek-153.html

Hétköznapok csodája

Hétköznapok csodája

"Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, 
így jelentett ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne." 

( János 2 : 11 )

"... Elmondja számunkra ez a történet erősítésül és vigasztalásul, hogy az Úrnak gondja van a mi mindennap dolgainkra is. Ismeri szükségeinket, hiányainkat, elmulasztott cselekedeteinkről is tud. Még ott is segíthet  ahol nekünk lett volna lehetőségünk és kötelességünk a gondoskodás. Hosszú sora lenne annak, ha egyszer elkezdenénk számba venni, mennyi mindent megkaptunk úgy észrevétlenül, oda se figyelve, amit megadott kérés nélkül - a mi mulasztásunkat is pótolandó -kegyelemből, csodás szeretetéből.

De ezen túl azt is tudnunk kell, hogy ahol egyszer ott van az Úr, ott nincs hiány. Ahol Ő van, ott megvan minden szükséges dolog.

És int ez a történet arra is, hogy a hétköznapok sodrásában élve szüntelenül van okunk hálát mondani, áldani és dicsőíteni Őt, aki észrevétlenül is, kéretlenül is annyi jót tud adni, s adott is már számolatlanul."

( Zergi Gábor: "Mert ez a Te életed!" )