Az Isten szeretet.
2016. szeptember 8.
AZ ISTEN SZERETET
Varga Béla:
AZ ISTEN SZERETET
Az Isten szeretet.
Az Isten szeretet.
Aki úgy szeretett,
hogy Jézust adta neked
meg neked.
Hogy ne legyen gyűlölet,
de testvérként éljenek ,
mindenütt az emberek.
Szünjön gyűlölet, harag,
mindenütt a Nap alatt
Add át neki magadat,
hogy békesség szeretet
töltse be a szíveket.
Az Isten szeretet,
Ki csodát cselekedett,
melynél nagyobb nem lehet.
Remélhetek én és te,
út nyílott a mennyekbe.
Mert az Isten szeretet
és nekünk megengedett,
hogy ne kelljen kint állni,
bebocsátásra várni.
Legyen neved akárki.
Az Isten szeretet!
Kinek szíve megesett.
Könyörült az emberen,
ne félj, mert van kegyelem.
Felé nyújtom , koldus tenyerem.
2016. szeptember 6.
Gondviselés
Aki a csillagok számát ismeri és nevükön szólítja,
ígérete szerint bekötözi a vérző sebet és
meggyógyítja a megtört szívet.
Ha minden más bizonytalan is, egy dolog bizonyos:
Isten gondot visel a hívőkről. A gondviselés kinyitja a
második ajtót, ha az első becsukódik.
Jóllehet a gondviselés néha komor színezetűnek
látszik, a lényege mégis világosság, lappangó fény,
mely előbb-utóbb a déli napsugár erejével fog
előtörni,
Vesd a jövőnek gondját oda, ahová való: Istenre!-
Az Isteni gondviselés a gondterhes kedélynek
nyugvópárnája.
(Spurgeon gondolatai)
2016. szeptember 4.
Szaléz Szt. Ferenc : Bevezetés a hívő életbe
"A szent barátság nem a külsőt, hanem az egyszerűséget és a szerénységet, nem a cirógatást, hanem a tisztaságot és az őszinteséget keresi, nem sóhajtozik, hacsak nem a menny után, nem törekszik bizalmasságokra, hacsak nem a lélek dolgainak megosztására, nem panaszkodik, hacsak nem azért, hogy az emberek nem szeretik Istent: ezek a tisztaság csalhatatlan jelei.
A világ barátság megzavarja az ítéletet...A szent barátságnak tiszta fénye van és nem akar elrejtőzni, hanem örömmel jelenik meg a jó emberek előtt..."
( Elisbath Elliot: Társkereső )
2016. szeptember 1.
Véget ért a nyár
Véget ért a nyár
"Elmúlt az aratás, véget ért a nyár,
és mi nem szabadultunk meg!"
"Elmúlt az aratás, véget ért a nyár,
és mi nem szabadultunk meg!"
(Jeremiás 8,20)
Az a nyár, amiről itt Jeremiás ír, a Kr. e. 587. év nyara volt. Ezt követően Nebukadneccar babiloni király hadai a földdel tették egyenlővé Júda városait, köztük Jeruzsálemet és a templomot is.
Az előző fejezetben Isten részletesen elmondja, hogy miért. "Loptok, gyilkoltok,paráználkodtok, hamisan esküsztök", pogány környezetetek hatására az ég királynőjének és egyéb bálványoknak áldoztok, asztrológiát és más sötét babonaságot gyakoroltok, mindezt leöntitek vallásos mázzal, és úgy vélitek, minden rendben van. Változni senki sem akar, "már pirulni sem tudnak". Pedig az egyetlen menekvés az őszinte bűnbánat lenne, s akkor Isten nem hajtaná végre a kilátásba helyezett ítéletet. Az a nyár még a kegyelmi idő meghosszabbítása volt. De hiába, az emberek nem arra használták, amire Isten adta. Így bekövetkezett az ítélet. Komolyan vesszük-e, hogy minden bűnnek következménye van? Hisszük-e igazán, hogy minden megbánt és abbahagyott bűnre Isten bocsánatot ad? És arra használjuk-e a kegyelemből kapott időt, hogy megragadjuk az elkészített kegyelmet? Arra használjuk-e az alkalmakat, amire Isten adta? Így a nyár végén, tanév elején mindig feltűnik: milyen gyorsan megnőnek a gyerekek. Amit nem adtunk meg nekik kiskorukban, talán soha nem lehet pótolni. S milyen hamar elmennek az öregjeink - s mi itt maradunk sok lelkiismeret-furdalással a mulasztásaink miatt. És váratlanul távoznak sokan a derékhadból is. Egyszer pedig elmúlik nemcsak egy nyár, hanem az életünk is. Mit kell majd mondani: sajnos nem szabadult meg, vagy ezt: idejében megragadta Isten szabadító kegyelmét, s most hazament hozzá a mennyei dicsőségbe?
"Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek...
kihasználva az alkalmas időt,
mert az idők gonoszak."
kihasználva az alkalmas időt,
mert az idők gonoszak."
(Efézus5,15-16)
Forrás
Cseri Kálmán - A kegyelem harmatja
2016. augusztus 31.
Reménytelenség
Reménytelenség
Olyan, mint egy lopakodó vadállat,
rejtetten közeleg némán és csendesen,
először láthatatlanul és felismerhetetlenül,
aztán egyre hatalmasabbá válik.
Különösen éjszaka a sötétben
csap le vadmacskaként áldozatára,
és megkísérli felfalni....
Légy résen, és ne add fel,
hanem tarts ki
minden nyomorúság ellenére.
És gondolj rá:
VALAKI őrködik feletted.
Ő ismeri az alagút végét,
NÁLA nincs kiúttalanság.
Forrás:
ETHOS ÚJSÁG - 2005/1.számából való.
2016. augusztus 7.
Értékes gondolatok
Pascal sok fajta szenvedésen ment keresztül élete folyamán, és az utolsó hat hónap alatt szenvedései fokozódtak. Azért imádkozott, hogy keresztyénként tudja elviselni.
„Bármilyen beteg is vagyok, szenvedéseimben hadd dicsőítselek Téged.”
Az alábbi egyike annak a tizenöt imádságnak, melyet azért írt, hogy betegségét Isten az Ő saját dicsőségére használja fel:
Vedd el, Ó Uram tőlem az önsajnálatot, önszeretetem könnyen termő gyümölcsét, mely csalódottságomból fakad, hogy nem vagyok olyan sikeres a világban, miként természetes vágyam diktálnák - hisz mindezek nincsenek tekintettel a Te dicsőségedre. Inkább teremts bennem a Tiédhez hasonló szomorúságot! Engedd, hogy fájdalmaim inkább megtérésem és megváltásom örömét fejezzék ki! Ne engedd, hogy eztán egészséget vagy életet kívánjak magamnak, hanem veled és benned töltsem és végezzem be életem. Nem imádkozom sem egészségért, sem betegségért, sem életért, sem halálért. Inkább azért imádkozom, hogy használd egészségemet, betegségemet, életemet és halálomat a saját dicsőségedre, az én megváltásomra, és a Te egyházad és szentjeid hasznára, akik közé reményeim szerint tartozom. Egyedül Te tudod, mi hasznos a számomra. Te vagy mindenható gazdám. Tégy, amint akarsz. Adjál nékem, vagy vegyél el tőlem. Alakítsd akaratomat a Tiédhez, és add, hogy szerény és teljes engedelmességben és szent bizalomban magamat teljesen a Te rendelkezésedre bocsássam! Add, hogy a Te örökkévaló, előrelátó gondoskodásod parancsait teljesíthessem! Add, hogy változatlanul imádjalak, bármit is bocsátasz reám.
( The Mind of Fire, An Anthology of the Writing of Blaise Pascal, Multnomah Press, 1989, 291. o.)
Pascalnak, mint kisebb-nagyobb mértékben mindenkinek, a szenvedés adatott.
„Mert néktek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak, hogy higgyetek Őbenne, hanem hogy szenvedjetek is Őérette.” ( Fil. 1:29)
Nem ragaszkodott többé a saját életéhez, feladta becsvágyó terveinek megvalósítását. Minden vonakodás, minden számítgatás, minden visszatartás a múlté.
Forrás:
Elisabeth Elliot - Út a szenvedésen át című könyvéből
Elisabeth Elliot - Út a szenvedésen át című könyvéből
2016. július 7.
Ha képes vagyok ...
"Ha képes vagyok egyetlen fénysugarat vetni valaki útjára, ha képes
vagyok segíteni egy léleknek, hogy világosabban lássa életét vagy
feladatait, s ezáltal áldást hozok rá, ha képes vagyok letörölni egy
könnycseppet egy ember arcáról, akkor e világi életem nem volt
hiábavaló."
(Ismeretlen szerző)
Forrás
Csendes Percek Istennel
2016. július 1.
A két legfontosabb....
"A két legfontosabb nap az életedben az,
amikor megszületsz, és az, amikor megtudod, miért."
amikor megszületsz, és az, amikor megtudod, miért."
(Mark Twain)
A kép forrása :
http://redhairpaintings.blogspot.hu/
Edvard Killingworth Johnson
"Lavender"
Edvard Killingworth Johnson
"Lavender"
2016. június 3.
Mosolyogj!
Van, amit nagyon szeretnék,
Sokszor ezért is harcolok,
Hogy a kedved derűs legyen
Mosolyogj!
Munkában, ha megfáradtál,
S vár még rád számtalan dolog,
Ne gondolj most kicsit rájuk,
Mosolyogj!
Mikor életed útjain,
Elveszíted a jó nyomot,
Térképet rajzolok neked.
Mosolyogj!
Hűs kezemmel megenyhítem,
Láztól oly forró homlokod.
Mesélek, míg el nem alszol.
Mosolyogj!
Néha, mikor szomorú vagy,
Szemedben kristály könny ragyog,
Nézz rám, s könnyed fátylán át
Mosolyogj!
Egyszer vége minden télnek,
Jönnek a szép, tavasz napok.
Többé már nem kell mondani,
Mosolyogj!
2016. május 26.
Imádság
"...Nem úgy értem, hanem imádkoztál-e már ennek az ismeretlen férfinak a mostani életéért, növekedéséért, problémájáért? Ő itt van valahol, és szüksége van az imádságaidra. Imádkozhatsz úgy, ahogy egyik fiatal barátnőm teszi:
Azért imádkozom, hogy olyan emberré váljon, amilyenné Isten akarja, hogy legyen ; férfivá, a szó legigazabb bibliai értelemben, akire rábízhatom majd, hogy ő legyen az otthonunk feje.
Amint most Istennek adom őt imádságban, könnyebb lesz Istennek adni (és folyamatosan átadni) később. Ha Isten és én már most osztozunk ebben a kapcsolatban, akkor majd nem fog annyira úgy tűnni, hogy átveszi a vele való kapcsolatom helyét, hiszen Isten már most közénk tartozik.
Mikor imádkozol azért a férfiért, aki remélhetőleg eljön az éltedbe, mi lenne, ha kérnéd Istent, hogy készítsen fel arra, hogy a felesége légy? A mindennapok tapasztalataiban, a nehézségek közepette, melyeknek, úgy tűnik, nem sok köze van a dologhoz, még ebben a várakozási időben is, rá tudod-e bízni Istenre magad, hogy Ő formáljon téged megfelelővé ennek a bizonyos férfinak?..."
(Gini Andrews: Páratlan helyzet)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)











