A leány Mirjám és Tábita
"Különbözik egymástól az asszony és a hajadon. Aki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében; aki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a férjének. Ezt pedig a ti hasznotokra mondom; nem hogy tőrt vessek néktek, hanem hogy illendőképpen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz háboríthatlanul. De ha valaki szégyennek tartja az ő hajadon leányára, hogy virágzó idejét múlja, és úgy kell történnie, amit akar, azt cselekedje, nem vétkezik; menjenek férjhez. Aki pedig szilárdan áll a szívében, és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött, és azt végezte el szívében, hogy megtartja hajadon leányát, jól cselekszi." (1.Kor. 7,34-37.)
Uram szeretnénk áldani azért, hogy a Te nevedben lehetünk együtt. Köszönjük, hogy ebben a névben szólhatunk Hozzád. Hadd dicsőítsünk azért, hogy adtad nekünk nevedet. Segíts, hogy megismerhessünk igazán. Áldd meg számunkra az Igét, szólíts néven minket. Áldunk azért, hogy egészen ismersz Ámen.
Az Isten minden embert, minden nőt valamire teremtett. Fontos, hogy azzá legyek amivé Isten teremtett. Így mondtam fiataloknak, akiknek "mi lesz belőlünk" problémájuk volt, - a világ olyan, mint egy nagy gépezet, mindennek megvan a helye, a rugónak éppúgy mint a legkisebb csavarnak. Bolondság volna, ha a rugó csavar szeretne lenni, vagy fordítva. Mindegyik külön alkatrész. Komoly baj, ha nem keressük, mire rendelt Isten, hanem saját akaratunkat szeretnénk érvényesíteni. Minden kicsi lány eldönti: férjhez akarok menni. Mindig azt mondtam: nem akarok, pedig akartam, csak biztosítottam magam, hátha mégsem megyek férjhez. Már el is kereszteltem gyermekeimet, berendeztem a lakást.
Minden lánynak van egy álma, de nem biztos, hogy Isten ezt akarja. Ha mégis keresztülviszi, rengeteget szenved. Mennyit szenvedhet egy rugó, ha csavarogni szeretne, és közben rugó. A legtöbb ember azért szenved, mert nincs a helyén. Nem vagyok az ami lenni szeretnék, az sem, amire Isten rendelt. Az a boldogság, amikor betöltöm rendeltetésem és az lehetek amire Isten teremtett. Mindig a boldogságot keressük, és nem gondolunk arra, csak azon a helyen lehetek boldog, ahová Isten állított.
Keresztül visszük vágyainkat, elképzeléseinket, aztán okolunk mindenkit, ha jön a sok nehéz életünkben. Ahelyett, hogy egyedül magunkat hibáztatnánk. Különösen a lányokat szeretném kérni, komolyan keressék, mi Isten akarata életükkel kapcsolatban. Mi hajlamosak vagyunk arra, hogy Istent okoljuk életünk nehézségeiért, holott nem kérdeztük: Uram jó lesz ez az út számomra, amit most mindenáron keresztül akarok vinni? Amit önfejüen vittél véghez, azért ne okold Istent. Nagyon komoly kérdés: Istentől rendelt helyemen vagyok? Akiknek még nem dőlt el életükben, ez legyen a nagyon komoly kérésük: Uram segíts, hogy azzá legyek amivé rendeltél.
Ez a pár igevers azt mondja, hogy különbözik egymástól az asszony és a hajadon. Mintha azt mondaná: különbözik a csavar a rugótól. Egyik sem lehet a másik helyén. Rendeltetésében különbözik. "Aki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot." Olyan jó ez a mondat: "szent legyen mind testében, mind lelkében." Az asszony is szent, a házasság is tiszta, ha az Úr szerint élik. A másik fajta tisztaság: az érintetlenség. Ajándéka Istennek, hogy nem kell ezekkel foglalkoznom.
Nagy előny, amit mond az Ige, hogy aki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, aki pedig férjhezment a világiakra visel gondot. Ettől a dologtól mentesül a lány. A házassághoz is kegyelmi ajándék kell, de ha nekem egyik adatott, nem kaphatom a másikat. Így mondja az Ige: "Aki pedig szilárdan áll az ő szívében, és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött.." Akit Isten arra hívott el, annak hatalmat ad a saját akarata, teste, vágyai, kívánságai fölött. Nagyon sokszor a szex kényszerítő szükség, vágyai vannak amelyek erőt vesznek rajta, erre mondja a Biblia: "Jobb házasságban élni, mint égni." De olyan jó a másik mondat: "..szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a saját akarata fölött." A baj az, ha valaki úgy látja, Isten erre hívta el, és még sincs akarata a saját teste fölött. Csak Isten tudja megadni, hogy hatalmam legyen a saját akaratom és testem fölött. Erre mondja az Ige, hogy "ha szükség nem kényszeríti."
Van más szükség is. Többen elmondták: sokan voltunk otthon és úgy néztek rám, jó volna, ha férjhezmenne már ez a lány. Sok az evő! Ez sem kényszeríthet. Sokszor a szülőkben van kényszerítő szükség, szégyelli, hogy lánya még nem ment férjhez, és kezdi biztatni; benne vagy már a korban, mikor akarsz férjhez menni? Az is kényszerítő szükség, hogy a barátnők már mind férjhez mentek, csak nekem nem akadt senki. Nagyon sokszor pont azokat kényszeríti a szükség, akiket Isten másnak szánt volna. A világ szerint szégyen, és nagyon sokszor a lány is annak tartja, hogy engem úgy néznek, mint aki senkinek nem kellett. Istennél ez dicsőség. Ami emberek előtt szégyen, az Isten előtt magasztos. Az Igéből világosan kitűnik: előjog az, hogy valaki az Úrnak kedveskedhet. A 40. vers mondja: "De boldogabb, ha úgy marad az én véleményem szerint, pedig hiszem, hogy bennem is Isten lelke van." Isten másképp nézi a lányokat, nem úgy, mint a világ, hogy megvetnivaló. Isten szerint szent!
Egy leányt külmisszióba hívott el az Úr. Telt múlt az idő, és férjhezment egy katonatiszthez. Aztán jött sírva: teljesen tönkrement az életem. Tudom, hogy Isten nem házasságra rendelt, a gyermekem nem tudtam szoptatni, befelé forduló mellbimbóim voltak. Ami másnak öröm, az nekem csupa szenvedés. Teljesen elrontottam az életem. Vigasztaltam: ha visszatérsz az Úrhoz megáldhat. Igen-igen, de külmisszióba már nem mehetek. - Ez biztos! Amire Isten elhívta, és amiben kiteljesedhetett volna az élete, már nem tehette meg.
Akiknek még nem dőlt el az életük, nagyon komolyan keressék az Urat, nehogy belemenjenek valamibe hiúságból, élvezetvágyból, mert meg kell ismernem, nagyszerű dolog a szexuális élet. A lányok azt hiszik, valami óriási örömöt veszítenek el. Az asszonyok szívesen elveszítenék már. Nagyon vigyázz, az Ördög mindent felkínál, nehogy azzá légy, amivé rendeltettél.
Stanley John írja, az a leány, aki nem házasságra rendeltetett, és az a férfi, akinek nem ez az útja, egy magasabb síkon mindent megkap. A szerelem helyett, ami a házasságban van, az Isten szerelmét. Jézusnak azt a szeretetét, amelyik százszorosan boldogítóbb. Akinek férje az ő Teremtője, sokszorosan megkapja azt a szeretet, amit a házassággal nem kap meg. A gyermek utáni vágy a lelki gyermek utáni vágyban teljesül ki. "Ujjongj te meddő, ki nem szültél..." (Ézsaiás 54,1.) Sokszor nem bírok a lelki gyermekeimmel, annyi velük a gond, képtelenség mindenre gondolni. Rengeteg öröm van bennük, és rengeteg nehéz is. De nem hiányzik semmi más. Ne gondoljátok, hogy a hajadon élete olyan élet, ahol csak magamra kell gondolni. Isten gyermekeinek megvan a szolgálatban az öröme, hogy az Úrtól rendelt helyemen állok.
Ha asszony vagy, kerested az Urat, vagy hiúságból mentél bele a házasságba? Kegyelmi ajándék szerint az Úrtól, vagy a szükség kényszerített? Olyan jó lenne, ha minden ember Istentől rendelt helyén lehetne.
"Aki nem ment férjhez az Úr dolgaira visel gondot." Nem a férjére, nem a gyermekeire, - az Úr dolgaira. A legjobb munkaadó a földön az Úr, a legjobb főnök, Ő az aki százszorosan megfizet mindent. Az Úr nevében adott pohár víz nem veszti el jutalmát. Az Úr dolgaira gondot viselni, a legnagyobb dolog ezen a földön.
Két leányról szeretnék beszélni, aki nem ment férjhez. Mind a kettő az Úr szolgálatában volt, de különböztek egymástól. Az egyiket úgy hívják: Mirjám. (2. Mózes 15,20-21.) Miriám jelentése: keseruség, Mára. Ugyanakkor: szeretet. A kettő nagyon sokszor van együtt. Ez a Mirjám a nép élére került. Az asszonyra mondja a Biblia, hogy hallgasson a gyülekezetben. A hajadon más elbírálás alá esik. Isten népét hárman vezették, és ezek közül egy nő volt: leány. Mirjám Mózesnek és Áronnak testvére.
Mózes Isten gyermeke, aki Jézus egyik legcsodálatosabb előképe volt. Áron a főpap, és Mirjám a harmadik, aki általában az éneklést, a dicsőítést vezette, de ott van a döntő dolgokban. Mikeás 6,4 is úgy beszél róla, mint előljáróról. Akit Isten ilyen szolgálatra rendelt, annak megadja a kegyelmi ajándékot. Miriámnak már gyermekkorban megvoltak a kegyelmi ajándékai. 2. Mózes 2-ben neve nincs megírva, csak így mondja az Ige: Mózes nénje. Mózes születésével kapcsolatban látjuk őt először. Mózest szülei elrejtették, volt bátorságuk hozzá. Amikor minden fiúgyermeket megöltek, Őt szülei beteszik egy kosárba, és a folyóba sás közé rejtik. Mózes anyja odaküldte nénjét, figyelje, mi lesz a gyermekkel. Látta amint kihúzták a kosarat, és a gyermek a fáraó leánya kezébe került. Már akkor értelmes volt, rögtön azt kérdezte: szerezzek neked egy szoptatós asszonyt, aki szoptassa a gyermeket? Előhívja anyját, és a fáraó leánya saját anyja kezébe adja Mózest, hogy szoptassa fel neki. Hihetetlen ügyes gyermek, aki hamar és ügyesen intézkedik. Kivételes képességű nő, akit Isten prófétának, szolgájának szánt. Amikor átmentek a Veres tengeren, a vezetőszerep az övé volt. Ő dicsőíti az Urat, vele együtt kezdik az asszonyok a dicsőítést és hálaadást. Végig járja az egész utat Izráellel Mózes és Áron mellett.
Nagyon kell vigyáznia annak, akit legkisebb módon Isten munkájában szolgálatra rendelt. Akinek adottsága, képessége van, vigyázzon, nehogy elbizakodottá, fölényessé legyen. Mirjám eljut oda, hogy Mózes ellen beszél. Emberileg igaza van, Mózes a pogányok közül vett feleséget, amit Isten megtiltott. De nem az ő dolga, hogy kritizáljon és fölényes legyen. Áronnal megbeszélik: csak Mózes által szólt az Isten? Hát velünk is szólt, én is vagyok olyan, mint Mózes. Idejuthat egy leány, akit Isten szolgálatra rendelt, és csodálatos úttal áldott meg népének életében?
Mózes az Úr Jézus előképe, Istentől rendelt szabadító, nála akart nagyobb lenni Mirjám. Az Ördög az önimádat bűnét akarja Isten szolgáinak szívébe lopni. Ezzel rontotta meg Miriámot is, akit Isten felhasználhatott, és akinek annyi áldást adott. A három legnagyobb között volt, és a legmélyebbre bukik. Olvassuk el a 4. Mózes 12,1-15 verseit, ahol beszél Áronnal Mózes ellen. Soha ne felejtsük el, Isten szolgáit gyalázzuk. Azt mondja az Ige: Aki titeket bánt, az Ő szemefényét bántja. Amit veletek cselekedtek, velem cselekedték. Isten nagyon komolyan magára veszi azt, amivel az Övéit bántják.
"Az az ember pedig, Mózes, igen szelíd volt, minden embernél inkább, akik a föld színén vannak." Mindig örülök, mikor ezt olvasom, tudjátok, Mózes nem így született, heves volt, mikor az egyiptomiak bántották népét, megölte az egyiptomit. Mózes indulatos volt. Mikor jó pár évtizedig járt már az Úrral, azt mondják róla: nem volt hozzá hasonló szelíd ember Izráelben. "Monda azért az Úr: Menjetek ki ti hárman a gyülekezet sátorába...Halljátok meg most az én beszédemet: Ha valaki az Úr prófétája közöttetek, megjelenek annak látásban, vagy álomban szólok azzal. Nem így az én szolgámmal, Mózessel, aki az én egész házamban hív. Szemtől-szembe szólok Ővele, nyilvánvaló látásban, nem homályos beszédek által, hanem az Úrnak hasonlatosságát látja. Miért nem féltetek hát szólani az én szolgám, Mózes ellen?" Nagyon kérlek, féljünk szólni az Úr szolgái ellen. Így mondja tovább az Ige: "És felgyulladt az Úr haragja őrájok, és elment."
Amint az Urat megszomorítom, elmegy. Hiába keresem, hiába próbálok imádkozni, - elment. "És a felhő is eltávozott." Ettől félek mindig, ha valamiben engedetlen vagyok, hogy Szentlelke eltávozik erről a helyről, a szolgálatunkból. Ennél rosszabb nem történhet azzal az emberrel, akinek az Úr szolgálatot adott. "A felhő is eltávozott a sátor felől, és Miriám poklos volt, fehér, mint a hó." Miriám a legmélyebbre került, kivetve a társadalomból, Isten népéből. Láthatóan rajta volt a poklosság. Nyíltan kellett a szégyent viselnie. Nagyon vigyázzon mindenki, akinek a legkisebb kegyelmi ajándéka van, mert Isten Szentlelkét megszomorítani hihetetlen súlyos bűn. "És rátekintett Áron Miriámra, és ímé poklos volt. Monda azért Áron Mózesnek: Kérlek Uram, ne tulajdonítsd nekünk ezt a bűnt, mert bolondul cselekedtünk, és vétkeztünk! Kérlek ne legyen olyan Mirjám, mint a holt, amelynek húsa félig megemésztetik, mikor kijő az ő anyjának méhéből. Kiáltott azért Mózes az Úrhoz, mondván: Isten, kérlek, gyógyítsd meg őt!"
Mindig megdöbbentő, hogy ugyanannak, aki ellen szóltak, kell értük imádkozni. Emlékezzünk Jóbra, akiről akkor ment le a csapás, amikor imádkozott barátaiért. Mózesnek is imádkoznia kellett Miriámért, ellene beszélt, amiért Isten poklossággal sújtotta. Mindig az Urat bántjuk szolgáiban. Mirjámról nincs többé szó, csak a haláról. Ez a gőgös, elbizakodott ember nem gyógyulhatott meg másképp, minthogy kicsivé, semmivé kellett lennie. A maga dicsőségét kereste, és ezzel aratta a maga gyalázatát, szégyenét. Hogy megtérésre jutott-e, megtért-e, nem tudjuk. Hét napig állt Izráel népe. Mózes imádságára hét napig rekesztessék ki a gyülekezetből Mirjám. Addig nem mehetett tovább Izráel népe. A hiúsággal, gőggel, önfejűségünkkel nemcsak magunknak ártunk, Isten népének is. Amilyen áldás lehetett Mirjám, olyan átok lett.
Hogy ezalatt a hét nap alatt mi történt vele és benne, erről nem értesít az Ige. Lehet azért, mert nem volt már számára visszaút. Saulnak sem volt már visszaút, hiába mondogatta: vétkeztem. Lehet hogy Miriám valóban összetört, és kicsi, alázatos nővé lett. Ha Isten arra hívott el, hogy olyan szolgálatod legyen, mint Miriámnak, kérjed az Urat, támogasson az alázatosság lelkével.
A másik leány Tábita. (Ap.Csel. 9,38-42.) Valahol olvastam: az egyetlen nő, akire a Biblia azt mondja: tanítvány. Nőtanítvány! Urától tanult. Megtanulta, hogy szelíd, és alázatos szívű legyen. Ez a tanítvány valóban odaadta egész életét az Úrnak. Nyilván volt amivel szolgálhatott, amit tudott. Kegyelmi ajándéka a kezében volt: varrni tudott. Nem volt nagyképességű, nem állt a nép élén, egy névtelen kicsi tanítvány volt. Azzal, ahogy járt a szegényekhez, özvegyasszonyokhoz, nyomorultakhoz, varrásával, szeretetével kibeszélhetetlen szolgálatot végzett. Mikor meghalt, ott gyülekeztek mindazok, akiknek ruhákat varrt. Egyszerűen nem akarták elengedni még a halálba sem. Ezt a valakit az ő kicsi szolgálata nyomán a szeretet vette körül.
Péter megteszi vele a legnagyobb csodát, hogy feltámasztja. Óriási híre lesz, amit nagy ébredés követ. Sokan hisznek az Úrban. Péter nem is ment el onnan, hirdetnie kellett az Igét. Nem Tábitha hírdeti az Igét, de látván az ő életét, és jócselekedeteit, dicsőíték az Urat. Sok gyümölcsöt termett élete, kicsi és rejtett szolgálata ennek a nőtanítványnak.
Ha leány vagy, ez a két nagy lehetőséged van, - ha az Úr dolgaira viselsz gondot, - lehetsz Mirjám, vagy lehetsz Tábita. Nem te választod ki, mire rendelt az Úr. Ugyanolyan áldás lehetsz a kicsi szolgálatban, és ugyanolyan áldás lehetsz, ha Isten prófétának rendelt és megszentel ebben. Nem kisebb dolog hajadonnak lenni, mint asszonynak. Őszintén megmondom nektek, nagyon hálás vagyok, hogy Isten megszólított, és hogy a szolgálatot adta, amit adott. Biztos vagyok, ha férjhez megyek, halálosan boldogtalan asszony vagyok, mert nem erre rendelt az én Uram.
Az érettségi találkozón a barátnőm mellett ültem, mikor még iskolába jártunk, nagyon szerelmes volt, és hozzáment ahhoz, akit szeretett. Meglöktem, - boldog vagy? - Dehogy! Ő is kérdezte: és te boldog vagy? - Nagyon.
Persze ez nem azon múlik, melyik szolgálatban vagyok, hanem hogy azon a helyen éljek, ahová Isten rendelt. A lányoknak azt mondom, még azzá lehetsz, akár asszonynak rendelt, akár szolgálatra hívott el az Úr.
Az asszonynak mondom, - még bűnbánatra juthatsz, ha a magad feje szerint kerested helyed, és még áldás lehetsz ott, ahová Isten állított.
Imádkozzunk! Uram azért vagyok hálás, hogy nő vagyok. Gyermekkoromban mindig fiú szerettem volna lenni. Hadd köszönjem meg, hogy a legjobbat adtad, a legjobb módon. Segíts most igazán hálásnak lenni, és betölteni rendeltetésemet. Cselekedd meg velünk, hogy egészen odaadjuk magunkat, és arra használhass, amire akarsz. Köszönjük, hogy egy szívvel kérhetjük, és hihetjük, hogy meghallgatsz. Kérünk mutasd meg életünkben azokat a bűnöket, amik elvittek tőled. Szabadítsd meg, hogy tiszták lehessünk testünkben, lelkünkben, és szolgálhassunk minden időben, minden helyen Ámen.
(Trausch Liza)
Forrás:
Trausch Liza írásai honlapról
