Priscilla Shirer
Én is ilyen hitet szeretnék
"A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom,
és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés."
(Zsid 11,1)
Alig vártam, hogy együtt ebédeljek vele. Na nem az evés vagy a beszélgetés kedvéért, hanem hogy hallgathassam.
Figyeltem egy ideje, és tudtam,hogy bibliaolvasó csoportunknak ez a
tagja más, mint a többi. Sugárzott belőle Isten ereje, repesett Isten
örömétől, és elárasztotta az Ő békéje.
De nem csak néhanapján. Mindig.
Egyértelmű volt, hogy tisztán hallja Isten hangját. Közeli kapcsolatban
állt Vele, és ez üdítően hatott rá. Folyamatosan Isten működésének
nyomait látta élete ritmusában.
Isten igéje élt számára, mert Istent is élőnek élte meg.
Talán te is ismersz egy-két ilyen asszonyt. Imádkozik és bízik. Remél és
lát. Kér és kap. Nem könnyű elcsüggeszteni, félelemmel, aggódással
lebénítani. Tapasztalatok hosszú sora áll rendelkezésére, hogy
bizonyítsa Isten működését az életében.
Tudni szerettem volna, hogy jutott el idáig, ezért rákérdeztem az Úrral
való útjának részleteire, amik olyan lüktetővé, üdévé, élővé teszik a
kapcsolatukat.
Továbbadom nektek a titkot, amit akkor egy saláta és forró tea mellett
megosztott velem. Egyetlen apró, de félelmetesen erős szóban lehet
összefoglalni: HIT.
- Priscilla – mondta, - legyél a hit embere - nem olyan, aki csak beszél a hitről –, és sosem fogod megbánni.
A hit talán a leginkább agyonbeszélt, de „alulgyakorolt” szó keresztény
körökben. Ami nagyon sajnálatos, mert a hitről való beszéd nem egyenlő a
hit megélésével.
A hit jelentése tiszta és egyszerű: a hit cselekvés. Valójában a cselekvés az, ami a hitet hitté teszi.
Meghatározása szerint a hit nem azt jelenti, hogy Isten igazságairól
beszélek vagy gondolkodom, de még azt sem, hogy örömöt lelek bennük. A
hit azt jelenti, hogy viselkedésemet, döntéseimet, végső soron egész
életstílusomat ahhoz igazítom, amit Isten kér tőlem – anélkül, hogy
bizonyítva látnám, hogy amit sugall, működni fog.
Dr. Tony Evans így fogalmazta meg: „Hit az, amikor úgy teszünk, mintha
igaz lenne, még akkor is, amikor nem igaz, azért, hogy igaz lehessen –
csak, mert Isten mondta”.
Azt mondta nekem ez a hölgy, hogy amennyire vissza tud emlékezni, attól
kezdett fejlődni Istennel való kapcsolata, hogy elhatározta, cselekvő
hitté fogja alakítani mindazt, amiben hisz,: nem csak beszélni fog Isten
ígéreteiről és iránymutatásáról, hanem aszerint is fog cselekedni.
Látszólag apróságok ezek: ajándék egy idegennek, elsőként jelentkezni,
mikor egy ismerős segítséget kér a kerítésjavításhoz. De lehetnek
nagyobbak is, mint például az elköltözés egy új helyre. Igyekezete, hogy
felismerje és kövesse Isten útmutatását, amit a szívében kapott, volt a
kulcs, mely nemcsak megnyitotta az ajtót a lüktető lelki élet felé, de
be is zárt egy másikat, mely mögött az ellenség leselkedett, hogy
elbizonytalanítsa, eltérítse, elcsüggessze.
Hogy mindig könnyű lett volna? Dehogyis.
De idővel megtanult annyira bízni Istenben, hogy képes legyen mindig az Ő
szava szerint cselekedni. És ezzel egy csodálatos kalandokkal teli élet
kezdődött el az Úr társaságában.
Tele hassal és tele szívvel álltam fel az asztal mellől, és minden
vágyam az volt, hogy tudjam életre váltani a példát, amit ez az asszony
mutatott nekem.
Mennyei Atyám! Szeretném, ha veled való kapcsolatom szoros lenne, tele
élettel, lüktetéssel. Segíts, hogy hitben Veled járjak akkor is, amikor
nem látom működésedet. Jézus nevében, Ámen.
Forrás
http://eszmelkedesek.blogspot.hu/2015/12/lelekerosito-levelek-189.html
