"Grádicsok éneke Dávidtól. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet haladó csodadolgok után. Sőt lecsendesítém és elnémítám lelkemet. Amilyen az elválasztott gyermek anyjánál, mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem. Bízzál Izráel az Úrban mostantól fogva mindörökké!"
( Zsoltár 131,1-3 )
" ... Erre hív minket az Úr az első estén, az első Igével. Sokat néztél magasra, sokat futottál a boldogság után. Olyan vagy, mint egy fáradt gyermek, és most azt kéri az Úr: próbálj olyan lenni, mint az elválasztott gyermek az anyja ölében. "Mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem." Nem követel, nem háborog, nem panaszkodik, - pihen. A német fordítás így mondja: Mint az elválasztott gyermek, úgy pihen, úgy nyugszik bennem a lelkem. Ez volna a legelső dolgunk. Igyekezzetek bemenni abba a nyugodalomba, amit az Úr szerzett. Aztán majd elmond Ő mindent, amit el akar mondani. Csak ma mondjuk el Neki: Uram, szeretnék megpihenni nálad.
Ha valamit nem jól tettél, van egy menedékhely. Ez az egyetlen hely a kereszt, ahol nem ér minket utol se vád, se követelés, se ördög, senki. "Mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem." Úgy nyugszik bennem a lelkem.
Végül még egy mondat: "Bízzál Izráel az Úrban mostantól fogva mindörökké!" Az anyjánál pihenő gyermek tud várni. Isten ma azt mondja neked: bízzál, és várjál az Úrra ezen a héten. Ne várj senki másra, emberekre, dolgokra. Szíved forduljon oda teljesen az Úr felé, Ő tudja, mit akar adni. Legyünk itt úgy, hogy most ne mi akarjunk valamit, hanem bízzuk az Úrra, mit akar adni. Szemeink az Úrra nézzenek, és akkor nem tekintgetünk mindenfele. Akkor el tudjuk mondani: Uram, amit Te akarsz adni, amire szerinted szükségem van, azt add.
Várjál az Úrra. Nem az ajándékaira, nem arra, amire úgy gondolod, hogy szükséged van. Jó nekünk úgy elindulni erre a hétre: Uram, mint az elválasztott gyermek, úgy akarok benned pihenni és várni arra, amit Te adsz nekem. Jó volna nem magasra látni, nem célokat kitűzni. Jó volna elengedni magunkat egészen abba a kézbe, amelyikre azt mondja az Ige: jól tudja a ti mennyei Atyátok, mire van szükségetek. Nem én tudom jól, Ő tudja jól. Lehet egészen mást ad, mint amit vársz. Nem kérdezem, mit vársz ettől a héttől. Várjad az Urat és bízzál Benne! "
Ha valamit nem jól tettél, van egy menedékhely. Ez az egyetlen hely a kereszt, ahol nem ér minket utol se vád, se követelés, se ördög, senki. "Mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem." Úgy nyugszik bennem a lelkem.
Végül még egy mondat: "Bízzál Izráel az Úrban mostantól fogva mindörökké!" Az anyjánál pihenő gyermek tud várni. Isten ma azt mondja neked: bízzál, és várjál az Úrra ezen a héten. Ne várj senki másra, emberekre, dolgokra. Szíved forduljon oda teljesen az Úr felé, Ő tudja, mit akar adni. Legyünk itt úgy, hogy most ne mi akarjunk valamit, hanem bízzuk az Úrra, mit akar adni. Szemeink az Úrra nézzenek, és akkor nem tekintgetünk mindenfele. Akkor el tudjuk mondani: Uram, amit Te akarsz adni, amire szerinted szükségem van, azt add.
Várjál az Úrra. Nem az ajándékaira, nem arra, amire úgy gondolod, hogy szükséged van. Jó nekünk úgy elindulni erre a hétre: Uram, mint az elválasztott gyermek, úgy akarok benned pihenni és várni arra, amit Te adsz nekem. Jó volna nem magasra látni, nem célokat kitűzni. Jó volna elengedni magunkat egészen abba a kézbe, amelyikre azt mondja az Ige: jól tudja a ti mennyei Atyátok, mire van szükségetek. Nem én tudom jól, Ő tudja jól. Lehet egészen mást ad, mint amit vársz. Nem kérdezem, mit vársz ettől a héttől. Várjad az Urat és bízzál Benne! "
( Trausch Liza )
