2012.
2019. január 8.
HOVA MENEKÜLJEK?
HOVA MENEKÜLJEK?
"A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye. Istenem, figyelj imádságomra, ne zárkózz el könyörgésem elől Figyelj rám, hallgass meg engem! Bánatomban bolyongok, és sóhajtozom az ellenség hangoskodása, a bűnösök nyomorgatása miatt. Mert bajt zúdítanak rám, és haraggal támadnak rám. Szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el. Félelem és reszketés lepett meg, borzongás járt át. Ezért így szóltam: Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék? ... Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz. "
( Zsoltárok 55,1-7.23)
"Boldog vagyok, mert jól tudom: Isten szeret engem nagyon" - mondja egy régi ének. Lehet, körülvesznek a hűtlen barátok, és naponta találkozunk a sokféle bajjal, de ha ismerjük Isten szeretetét, és rendíthetetlen a bizodalmunk iránta, akkor nem képes uralmat venni rajtunk az aggodalmaskodás. Ott kezdődik a baj, amikor megdelejezi tekintetünket a ránk leselkedő rossz. Azt mondják, hogy a kisegér is megdermed, menekülésre képtelen állapotba kerül a kígyó tekintetétől Még hozzá sem ért, csak nézi, de a kis állat szívében olyan mértékű félelem indukálódik, mely megfosztja minden cselekvési képességétől Hova meneküljünk az "ősi kígyó elől ? Nem repülhetünk el, nincs szárnyunk. Gyakran átéljük, hogy ott kell maradnunk fizikai mivoltunkban a minket veszélyeztető dolgok vagy emberek között. Ezek körülvesznek, de nem vagyunk kiszolgáltatva az ártó erőknek A zsoltáros Istenhez kiált segítségért. Isten rajta megnyugvó tekintete, kiáltását halló füle után vágyódik. Ez hoz biztonságérzetet számára. Milyen felszabadító érzés, amikor imádságában feltárhatja minden gondját, félelmét az Úr előtt, s így nem kell többé hordoznia azokat. Ez a szabadulás.
(Lukács Tamás)
2012.
2012.
2019. január 1.
Újévi kérés - 2019-re!
TÚRMEZEI ERZSÉBET
Újévi kérés
"Isten erejével a mázsás teher könnyű,
mint a szalmaszál – nélküle mázsás
súly a szalmaszál is.”
Luther
"Isten erejével a mázsás teher könnyű,
mint a szalmaszál – nélküle mázsás
súly a szalmaszál is.”
Luther
Láttam, Uram!
Egyik béna volt, a másik aszott, sárga…
vagy nem volt lába…
De a Te fényed hullt a betegágyra!
Hitükkel elrejtőztek Nálad,
és úgy hordozták mázsás terhüket,
a Te erőddel, mint a szalmaszálat.
Egyik béna volt, a másik aszott, sárga…
vagy nem volt lába…
De a Te fényed hullt a betegágyra!
Hitükkel elrejtőztek Nálad,
és úgy hordozták mázsás terhüket,
a Te erőddel, mint a szalmaszálat.
És láttam szalmaszál alatt roskadókat.
Mert mázsás teher
könnyű, mint a kis szalmaszál, Veled.
De nélküled
a szalmaszál is mázsás súly lehet.
Mert mázsás teher
könnyű, mint a kis szalmaszál, Veled.
De nélküled
a szalmaszál is mázsás súly lehet.
Új évbe indulok,
és nem tudom, mi vár rám.
Csak azt tudom: velem vagy, nem hagysz árván.
Csak azt tudom: utam már kijelölted.
Mint bízó gyermek, járhatok előtted.
Te mérsz ki bút, örömöt, munkát, terhet,
s irgalmad mindegyikbe áldást rejtett.
és nem tudom, mi vár rám.
Csak azt tudom: velem vagy, nem hagysz árván.
Csak azt tudom: utam már kijelölted.
Mint bízó gyermek, járhatok előtted.
Te mérsz ki bút, örömöt, munkát, terhet,
s irgalmad mindegyikbe áldást rejtett.
Csak egyet adj: hogy céliránt haladjak,
hogy szalmaszálak alatt ne roskadjak!
És ha szereteted mázsás teherrel
tenné próbára ezt a gyenge vállat –
segíts úgy vinni mázsás terhemet
a Te erőddel – mint a szalmaszálat!
Kép forrás - Facebookról
hogy szalmaszálak alatt ne roskadjak!
És ha szereteted mázsás teherrel
tenné próbára ezt a gyenge vállat –
segíts úgy vinni mázsás terhemet
a Te erőddel – mint a szalmaszálat!
Kép forrás - Facebookról
2018. december 16.
Áldott karácsonyi ünnepeket kívánok sok szeretettel!
"A karácsony a szeretet, és ádvent a várakozás megszentelése.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár - jól várakozik,
s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel.
Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van.
Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé - szabad, és mentes
a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától.
Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg,
ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb:
a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár."
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár - jól várakozik,
s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel.
Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van.
Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé - szabad, és mentes
a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától.
Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg,
ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb:
a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár."
( Pilinszky János )
2018. december 2.
Azokat keressétek, amik odafent vannak!
Azokat keressétek, amik odafent vannak!
„Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal,
azokat keressétek,
amik odafent vannak, ahol a
Krisztus van, aki az Isten jobbján ül.”
( Kolossé 3 :1)
„Legyen élő és minél szorosabb
a kapcsolatunk azzal,
Aki mindent kezében tart, és Akinek akaratától függ mindaz, ami
„idelenn” történik!”
(Szabó J. Róbert - Református lelkipásztor)
2012.
2018. november 2.
Isten akaratából
Cseri Kálmán: Isten akaratából
"...Isten ajándékokat kínál, de csak a Krisztusban kaphatjuk meg mindazt, amit nekünk szánt. Aki Jézust befogadja az életébe, minden túlzás nélkül vele együtt mindent megkapott, amire szüksége van ebben az életben és az örök életben, csak még nem bontotta ki ezt a nagy csomagot. A keresztyén élet tulajdonképpen egy nagy csomagbontás. Egyre több mindent felfedezünk, hogy mi-mindent kaptunk mi Krisztusban. Sokszor éppen úgy fedezünk fel egy-egy addig nem ismert vagy meg nem becsült ajándékot, hogy éppen arra van szükségünk valamely nyomorúságban. Hogy szabadítást ad valamiből, hogy erőt ad valamihez, hogy felismerjük, valaminek mi a célja, hogy úgy használ minket mások javára, hogy mi tudjuk a legjobban, hogy a képességeinken messze felül tudtunk valamit adni abból, amit mi is úgy kaptunk. És egyre inkább csodálkozik a hívő: mi-mindent kaptam én Krisztusban.Ezeket úgy külön-külön, Jézus nélkül nem lehet kapni. Ha valaki így szól: Nekem az Úr Jézus nem kell, a bűneimről ne beszéljenek, nincsenek is talán, de kellene nekem most vigasztalás, mert gyászban vagyok. Nem fog kapni vigasztalást. Krisztusban meg előre megvigasztal minket, hogy amikor a gyász beköszönt, már ott van a vigasztalás a szívemben, csak oda kell nyúlni és a megfelelő vigasz kéznél van, adva van, mert azt is megkaptam előre a Krisztusban. ..."
"...Isten ajándékokat kínál, de csak a Krisztusban kaphatjuk meg mindazt, amit nekünk szánt. Aki Jézust befogadja az életébe, minden túlzás nélkül vele együtt mindent megkapott, amire szüksége van ebben az életben és az örök életben, csak még nem bontotta ki ezt a nagy csomagot. A keresztyén élet tulajdonképpen egy nagy csomagbontás. Egyre több mindent felfedezünk, hogy mi-mindent kaptunk mi Krisztusban. Sokszor éppen úgy fedezünk fel egy-egy addig nem ismert vagy meg nem becsült ajándékot, hogy éppen arra van szükségünk valamely nyomorúságban. Hogy szabadítást ad valamiből, hogy erőt ad valamihez, hogy felismerjük, valaminek mi a célja, hogy úgy használ minket mások javára, hogy mi tudjuk a legjobban, hogy a képességeinken messze felül tudtunk valamit adni abból, amit mi is úgy kaptunk. És egyre inkább csodálkozik a hívő: mi-mindent kaptam én Krisztusban.Ezeket úgy külön-külön, Jézus nélkül nem lehet kapni. Ha valaki így szól: Nekem az Úr Jézus nem kell, a bűneimről ne beszéljenek, nincsenek is talán, de kellene nekem most vigasztalás, mert gyászban vagyok. Nem fog kapni vigasztalást. Krisztusban meg előre megvigasztal minket, hogy amikor a gyász beköszönt, már ott van a vigasztalás a szívemben, csak oda kell nyúlni és a megfelelő vigasz kéznél van, adva van, mert azt is megkaptam előre a Krisztusban. ..."
Kép - Facebookról
2018. november 1.
Isten szeretete hordoz
„Bennünket mindig Isten szeretete hordoz. Sohasem vagyunk teljesen kiszolgáltatva mások kénye-kedvének – ők csak mellékszereplők. Tökéletesen mindegy, hogy látszólag hány másod-, harmad- vagy negyedrendű tényező játszik szerepet életünk eseményeiben, mindig Isten áll mögöttük, a legfelsőbb irányítást magának tartja fenn.”
(Elisabeth Elliot)
2018. október 10.
Egy idő után megtanulod ....
"Egy idő után megtanulod a különbséget aközött, hogy valakinek fogod a kezét, vagy hogy megláncolod a lelkét.
Megtanulod, hogy a szeretet nem támaszkodás, hanem támogatás.
Ahelyett, hogy vereségeidet a gyermek bánatával fogadnád, elkezded őket a felnőtt méltóságával elfogadni.
Úgy döntesz, hogy utaidat a mára építed, hiszen a holnap talaja oly bizonytalan.
Ahelyett, hogy várnád, hogy valaki virágot hozzon neked, segítesz valakinek kertet ültetni.
Megtanulod, hogy Isten megadta az erőt a kitartáshoz, és hogy igazán értékes vagy."
( Ismeretlen szerző )
A kép forrása
Facebook
2018. szeptember 1.
TEDD MEG MAGAD!
TEDD MEG MAGAD!
"Ezekkel rontunk le okoskodásokat és minden magaslatot, amelyet Isten ismerete ellen emeltek"
(2.Kor .10,5).
Határozottan rontsd le!
A bűntől való szabadulás nem jelenti egyúttal az emberi természetünktõl való szabadulást is. Vannak tulajdonságok az emberi természetben, pl. az elõítélet, amit a szentnek el kell hagynia. Mást viszont erőszakkal kell lerontania, azaz Isten erejével, amit a Szent lélektõl kapunk. Továbbá olyan dolgok is vannak, amik ellen nem kell harcolnunk, hanem csendben maradnunk és meglátjuk Isten szabadítását. Ezzel szemben minden olyan elméletet és fogalmat, amely Isten ismeretét válaszfalként akadályozza, szándékosan le kell rombolnunk Isten hatalmának igénybevételével, nem testi igyekezettel vagy megalkuvással (4. v.).
A harc akkor kezdõdik el igazán, amikor Isten megváltoztatja adottságunkat és belépünk a megszentelõdés megtapasztalásába. Nem a bűnnel szemben kell hadat viselnünk; nem tudunk harcolni a bûn ellen - Jézus Krisztus gyõzött a bûn felett váltságműve által. A harc akkor kezdõdik el, amikor természetes életünk szellemi-lelki életté kezd alakulni; ez nem könnyû és Isten nem is akarja, hogy könnyû legyen. Csak erkölcsi döntések egész sora által mehet végbe. Isten nem jellemünk tekintetében tesz minket szentté, hanem olyan értelemben, hogy szent jellemmé változunk. Ezek a belsõ döntések szakadatlanul ellentétben állnak természeti életünkkel, azaz azokkal a magaslatokkal, amelyek Isten ismerete ellen emelkednek. V agy visszakozunk és nem munkálkodunk Isten országában, vagy elszántan lerontjuk ezeket a magaslatokat, hogy Jézus más fiakat is dicsőségre vezérelhessen (Zsid. 2,10).
Forrás: Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
2018. augusztus 12.
A szeretet himnusza...
Ha olyan kiváló szónok vagyok, mint Kossuth Lajos, vagy Martin Luther Kinggel együtt hirdetem, hogy "van egy álmom", de szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint egy leomlott templomtorony megrepedt harangja.
Ha futurológusként, a jövő mérnökeként, vagy csalhatatlan közvélemény-kutatóként előre látom is a jövőt, szeretet pedig nincs bennem, olyan vagyok mint egy összelapított üres kólás doboz, amelyet unottan rúgnak tovább a kamaszok.
Ha akkora hitem van is, mint Assisi Ferencnek, Luther Mártonnak, és egy dunántúli parasztasszonynak együttvéve, de szeretet nincs bennem, olyanná lettem, mint a szél által cibált ördögszekér.
Ha önfeláldozóan támogatok is alapítványokat, vagy tizedet adok minden jövedelmemből, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint aki követ ad kenyér helyett és skorpiót hal helyett.
Ha két végén égetem is a gyertyát, hajnaltól késő estig robotolok, éveken át nem megyek szabadságra, ám szeretet nincs bennem, olyan lennék, mint egy üres belű hagyma.
Ha naponta végigjárom a damaszkuszi utat, ha rongyosra olvasom a Bibliámat, és halálomra is bizakodó hittel tekintek, úrvacsorával vagy a betegek szentségével megerősítve készülök elmenni, de szeretet nincs bennem, semmi hasznom abból.
A szeretet jelentéktelen, mint amikor szamárháton vonul be valaki a városba.
A szeretet nevetség tárgya, mint amikor valakinek kezébe nádszálat, fejére töviskoszorút adnak.
A szeretet balek, mint amikor valaki kínzóiért imádkozik.
A szeretet esendő, mint amikor valaki azt mondja: "szomjúhozom".
A szeretet meglepő, mint amikor valaki szelíden megszólít egy gyászoló asszonyt a hajnali kertben.
A szeretet játékos, mint amikor valaki tanítványai előtt megy Galileába.
A szeretet nem fúj egy követ a bennfentesekkel, nem kacsint össze a hatalommal, nem bizonygatja önmaga fontosságát, nem örül a pártok és politikusok acsarkodásának, de együtt örül az asszonnyal, aki megtalálta elgurult drahmáját.
Nem örül az ügyeskedéssel szerzett vagyonnak, de együtt örül a mezők liliomaival és az ég madaraival.
Nem örül a doppinggal elért világcsúcsnak, de együtt örül a fogyatékos kisfiúval, aki szája szélén csorgó nyállal, nagy erőfeszítésekkel társának tudja dobni a labdát.
A szeretet soha el nem múlik. Nem veszíti el szavatosságát, nem évül el, nem kerül ad acta, nem lesz unalmas, mint a tegnapi újság. Legyenek bár istentiszteletek, véget fognak érni. Legyenek bár egyházak, meg fognak szűnni. Legyen bár ökumenikus mozgalom, el fog töröltetni.
Még nem találtuk meg a rák és az AIDS gyógyszerét, nem értjük távoli földrészek lakóinak a nyelvét, nem fogjuk fel más civilizációk felénk sugárzott jeleit. Ám egykor majd egyetlen asztalt ülünk körül mindnyájan, és ő lesz majd minden mindenekben.
Mert a szeretet nélküli kötelességtudat: kedvetlen.
A szeretet nélküli felelősség: figyelmetlen.
A szeretet nélküli igazság: kemény.
A szeretet nélküli okosság: gőgös.
A szeretet nélküli barátságosság: hűvös.
A szeretet nélküli rend: kicsinyes.
A szeretet nélküli hatalom: kíméletlen.
A szeretet nélküli birtoklás: fösvény.
A szeretet nélküli adakozás: képmutató.
A szeretet nélküli vallásosság: bigott.
A szeretet nélküli hit: vakbuzgó.
A szeretet nélküli remény: fanatikus.
A szeretet nélküli élet: értelmetlen.
Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három. Ezek közül pedig a legnagyobb: Jézus."
(Fabiny Tamás)
Forrás:
Csillagos blogjából - http://napsugarasparokiank.blogspot.com/
Csillagos blogjából - http://napsugarasparokiank.blogspot.com/
2018. július 6.
Az Úr harcol értetek
Az Úr harcol értetek
" Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak. Te pedig emeld föl a botodat, nyújtsd a kezedet a tenger fölé, és hasítsd ketté, hogy szárazon menjenek át Izráel fiai a tenger közepén. Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy menjenek utánuk. Így mutatom meg dicsőségemet a fáraón és egész haderején, harci kocsijain és lovasain. Majd megtudja Egyiptom, hogy én vagyok az Úr, amikor megmutatom dicsőségemet a fáraón, harci kocsijain és lovasain. Ekkor elindult az Isten angyala, aki Izráel tábora előtt járt, és mögéjük ment. Elindult az előttük levő felhőoszlop is, és mögéjük állt. Odament Egyiptom tábora és Izráel tábora közé, és az a felhő, amely világítani szokott éjjel, sötét maradt, ezért nem közeledtek egymáshoz egész éjszaka. Mózes kinyújtotta kezét a tenger felé, az Úr pedig egész éjjel visszafelé hajtotta a tengert erős keleti széllel, és szárazzá tette a tengert, úgyhogy a víz kettévált. Izráel fiai szárazon mentek be a tenger közepébe, és a víz jobbról-balról falként állt. Az egyiptomiak üldözőbe vették őket, és bement utánuk a tenger közepébe a fáraó összes lova, harci kocsija és lovasa is. A hajnali őrségváltás idején rátekintett az Úr a tűz- és felhőoszlopból az egyiptomiak táborára, és megzavarta az egyiptomiak táborát. Akadályozta a harci kocsik kerekeit, és nehezen vonszolták azokat. Ekkor azt mondták az egyiptomiak: Meneküljünk Izráel elől, mert az Úr harcol értük Egyiptom ellen! Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tenger felé, és a víz visszatér az egyiptomiakra, a harci kocsikra és lovasokra. Mózes kinyújtotta a kezét a tenger felé, és a tenger visszatért reggelre a medrébe egyenest a menekülő egyiptomiakra. Így hajtotta bele az Úr az egyiptomiakat a tenger közepébe. Viszszatért a víz, és elborította a harci kocsikat és lovasokat, a fáraó egész haderejét, amely utánuk ment a tengerbe. Egy sem maradt meg közülük. Izráel fiai viszont szárazon mentek át a tenger közepén, és a víz falként állt jobbról és balról. Így szabadította meg az Úr azon a napon Izráelt Egyiptom hatalmából. És látta Izráel az egyiptomiakat holtan a tenger partján. Amikor látta Izráel, hogy milyen nagy hatalommal bánt el az Úr Egyiptommal, félni kezdte a nép az Urat. Hitt az Úrnak és szolgájának, Mózesnek. "
(2. Mózes 14,15-31)
Isten
népe ellenségének tudnia kell, hogy magával Istennel áll szemben. Isten
gyermekeinek pedig nem szabad elfelejteniük, hogy Isten azonosul
népével! Védi és oltalmazza választottait! Megszabadítja őket még a legnagyobb veszélyből is! Az
izraeliták, amikor meglátták, hogy az egyiptomiak üldözőbe vették őket,
nagyon megijedtek. Félelmükben fellázadtak Mózes ellen. Őt hibázatták a
lehetetlen helyzet kialakulásáért. De Mózes biztos volt Isten
szabadításában, és bátorította a népet: "Az Úr harcol értetek, ti pedig
maradjatok veszteg!" Milyen ostobák is vagyunk, amikor elfeledkezve
Istenünk hatalmáról, az ellenségtől rettegünk. Kilátástalan helyzetünk
elhomályosítja előttünk Isten nagyságát, és nem látjuk, hogy a harc nem a
miénk, hanem az Istené.
Izrael történelme egyik legnagyobb csodáját élte át a Vörös-tengernél. E nagy szabadulás emlékét soha nem felejtették el. Isten kettéválasztotta a tenger vizét, elküldte oltalmazó angyalát, aki felhőoszlopban jelen volt népe között, akadályozta Egyiptom seregének az előrehaladását, majd belepusztította őket a medrébe visszatért tengerbe.
Ne felejtsük el soha: "Jézus Krisztus a vezérünk, Küzd és harcol érettünk."
(HH-R 435)
(Szabó László - Erdély)
Izrael történelme egyik legnagyobb csodáját élte át a Vörös-tengernél. E nagy szabadulás emlékét soha nem felejtették el. Isten kettéválasztotta a tenger vizét, elküldte oltalmazó angyalát, aki felhőoszlopban jelen volt népe között, akadályozta Egyiptom seregének az előrehaladását, majd belepusztította őket a medrébe visszatért tengerbe.
Ne felejtsük el soha: "Jézus Krisztus a vezérünk, Küzd és harcol érettünk."
(HH-R 435)
(Szabó László - Erdély)
Forrás:
Napi áhítat -2012.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)











