2014. december 4.

A SZABADÍTÓ JÉZUS



A SZABADÍTÓ JÉZUS

“Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.”
(János 8,34, 36)


“Bizony, bizony” - ez Jézus esküformája. A legnagyobb dolgok előtt mondja, amikor hangsúlyossá akar tenni számunkra valamit. A bűnnek nem csak szolgái, hanem rabjai is tudunk lenni. Sajnos nem vesszük komolyan Isten szavát, és könnyelműen tesszük a bűnt. A bűn erősebb nálunk, és rabságba hajt.

Gondolj az indulataid rabságára, jogaid keresésének rabságára, nyelved rabságára. Nem állod meg, hogy ne mondd a magad igazát. Rabság az érzékenység. Folyton megsértődöm. Foglya vagyok a pénznek, újra és újra belekerülök a rabságába. Rabszolgája vagy a gondolataidnak, amiknek hiába akarsz, nem tudsz határt szabni.
Az Igében van egy másik mondat. Rettenetes volna, ha Jézus nem mondta volna ki: “Ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.” Nem kell szolgaságban maradnod. Szabadításra van szükséged, és Isten küldte a Szabadítót. Aki tudja már a szíve mélyén, hogy nincs más kiút, az fusson Jézushoz, mert Rá van szüksége.

Mit jelent Hozzá futni? Péter a hajón volt, amikor Jézus a tengeren járt, és átúszta azt a kétszáz singet, ami közte és Jézus között volt. A gadarénus Jézus lábai elé dobta magát. Mi a távolság közted és Jézus között? Talán csak annyi, hogy őszintén elmondd: Uram, reménytelen vagyok. A büszkeséged, a hiúságod, hogy azért vagyok én valaki, dobd Jézus lábai elé. Annyit jelent, átadok mindent, és Reád bízom magamat.

Csak Jézus a Szabadító! Ő az Isten szerelmes Fia, akiben az Atya gyönyörködik! Ő a győztes Bárány, a kereszt győztese, Aki életét adta érted, értem.

Forrás
Trausch Liza "...BESZÉDED MEGELEVENÍT..."

2014. november 25.

„...ami jóhírű...”



„...ami jóhírű...” 
(Filippi 4,8)


Amikor örvendetes eseményekről hallunk, megdöbbenve látjuk, hogy hol találhatók. Ott, ahol éppen az ellenkezőjére számítottunk. Amikor tekintetünket Jézus Krisztusra függesztjük, mások életében elkezdjük meglátni azoknak a képességeknek a virágzását, amiket azelőtt soha nem láttunk. Meglátjuk azokat az embereket, akiket eddig kikerültünk és a másik oldalra helyeztünk, olyan tulajdonságokat látunk meg, amelyekkel mi soha nem rendelkeztünk, bár mi megváltottnak és megszenteltnek nevezzük magunkat.
Soha ne keresd a másik emberben a szentet. Ez kegyetlenség. Ez eltorzítja az önmagadról és a többiekről alkotott képet. Lehet-e bárkinek szigorúbb véleménye a bűnről, mint Jézusnak, és mégis volt-e valakinek több szeretete, elnézőbb türelme a legrosszabb emberrel is, mint Őnéki volt? A különbség a hozzáállásban az, hogy Jézus Krisztus soha nem várta el az emberektől, hogy szentek legyenek. Ő tudta, hogy képtelenek rá, azért jött, hogy az embereket szentekké tegye. Mindössze annyit kér az emberektől, hogy ismerjék el, nincs igazuk és Ő elvégzi a többit: „boldogok a lelki szegények.”



Forrás
„Napi Gondolatok” Oswald Chambers

2014. november 23.

Bízom Benned Uram!



Istenem,
talán nem értem, hogy életem miért vett most egy ilyen fordulatot.
De azt tudom, hogy a
Te útjaid mindig jobbak, mint az enyémek.
Bízom Benned Uram!
Ámen.

Forrás
Facebook

2014. november 6.

A lelki nagyság ...



"A lelki nagyság jele a sugárzó tekintet és az optimista nyitottság az emberi mélységekre.  A lelki ember puszta lényével jobbá avatja környezetét. A szemei és nem egyéb földi hívságai azok, amik vonzzák a tekintetet. Egy hercegnő értékű nőnek sohasem a keblét vagy a tomporát veszi észre az ember. Ahhoz, hogy egy nő öltözködésével ne legyen kihívó, hogy ruhatára fő darabjai ne a szűk miniszoknyák és a merész dekoltázst mutató topok legyenek, először el kell érkeznie abba a fejlettségi állapotba, hogy ráébredjen: szemeiben csillognak kincsei."

  (Illés Csilla-Gonda István: A szépség szimfóniája)


2014. október 27.

Rád bízom magam!



Jörg Zink:
Rád bízom magam!


Uram, rád bízom magam, 
és arra kérlek, 
vess véget nyugtalanságomnak! 
Rád bízom akaratomat. 
Rád bízom gondolataimat. 
Rád bízom terveimet. 
A gondjaimat és az embereket 
mind rád bízom, Uram! 

Ha félek az ellenség túlerejétől, 
rád bízom magam. 
Ha rettegek saját árulásaim miatt, 
rád bízom magam. 
Megoldatlan kérdéseimet, 
fáradozásaimat önmagamért, 
kínlódó reménységemet 
rád bízom, Uram! 
Feladom a harcot a zárt ajtók ellen, 
és várok terád. 
Csak te tudod kinyitni azokat. 

2014. október 14.

Egyedülálló hangszer vagy Isten kezében



"Istenem,
igazságod a magas égig ér,
mert hatalmas dolgokat vittél véghez."

(Zsoltárok 70: 19)


"Egyedülálló hangszer vagy Isten kezében.
Engedd, hogy a Lélek által megszólaljon benned az üzenet, 
melyet rajtad keresztül szeretne közölni az Úr."

(Simon András)

2014. október 7.

Leghatásosabb fegyver: mosolyogj!"



"Iktasd ki a
nehéz embereket,
használd a
a leghatásosabb fegyvert:
mosolyogj!"

(Mandel Mirjam)

Szép napot!

  Forrás

2014. október 2.

Hajdú Zoltán Levente verseiből



Hajdú Zoltán Levente:
Életimádság

(Ézs. 43,1-3/a)

Naponként teremtesz rendet bennem,
Formálsz, amilyenné kell lennem.
Szavad tűzként ragyog:
Ne félj, veled vagyok!

Szólsz, hogy nekem is legyen nevem,
ami a néven szólító kegyelem.
Szavad tűzként ragyog:
Ne félj, veled vagyok!

S ha ezerszer is égtem, perzselődtem,
az ár el nem sodorhat engem.
Szavad tűzként ragyog:
Ne félj, veled vagyok!

Te vagy az Úr, Te vagy az Isten,
Szabadítóm, Te vagy nekem a minden!
Szavad tűzként ragyog:
Ne félj, veled vagyok!


Hajdú Zoltán Levente:
Út és cél

Most szeretnék megállni,
Krisztusom, Veled.
Kezemből mindent letéve
megfogni kezed.

Szemedbe nézve
látni önmagam:
hogy munkámban kegyelmed
üdvösségterve van.

Indíts Lelkeddel
aztán újra el,
vezess a célhoz engem:
aki Te leszel.

Ámen.

2014. szeptember 15.

Akadályok




"Lehet, hogy csak bizonyos idővel később történhet meg, ami a szíved vágya, de lehet, hogy sohasem. Mert Valaki megakadályozza, mert Valakinek más a terve. Bízd az Úrra dolgaidat és hidd el, hogy amikor eljön a Tőle rendelt ideje, akkor megadhatja szíved kérését, ha pedig végleg megakadályozza, akkor valami mást, jobbat készített el számodra. Hiszed ezt?"

  "Isten megérti, hogy szeretnéd siettetni a dolgokat, de Ő mindig a te érdekeidet szem előtt tartva dolgozik."
 
Forrás
Napi Ige és Gondolat 2014. 

2014. szeptember 8.

Sok múlik egy mosolyon



Sok múlik egy mosolyon

Egyszer egy pap New York Bowery nevű részén járt, ahol sok a hajléktalan. Három barátjával épp a komp felé igyekezett. Útközben láttak egy rongyokba öltözött embert a járdán ülni. Nagyon piszkos volt, és szemmel láthatóan depressziós. Amikor a tekintete összetalálkozott a papéval, intett neki, hogy menjen oda hozzá. A pap meghatottan elindult felé. A barátai azonban gyorsan rászóltak: ,,Csak nem mész oda ahhoz a csavargóhoz?!" A pap elengedte a füle mellett barátai figyelmeztetését, és odalépett a hajléktalanhoz. Pár szót váltott vele. Aztán rámosolygott és indult a komphoz.
Amint a beszállásra várakoztak, a hajléktalan futva odajött hozzá, és zokogott, mint egy gyerek. Előhúzott egy fegyvert, és azt mondta: ,,Atyám, ma reggel, mielőtt találkoztunk, arra készültem, hogy befordulok egy sikátorba, és szétloccsantom a fejemet. Amikor ön felbukkant, intettem és ön odajött. Válaszolt a hívásomra és a könyörgésemre. Aztán úgy beszélt velem, ahogy azzal beszélnek, akit szeretnek, de nem ez tartott vissza attól, amit terveztem. Távozóban a szemembe nézett, és rám mosolygott. Hét év óta ez volt az első jele az emberi szeretetnek, ami felém irányult, és el akartam mondani, hogy a mosolya visszaadta ma az életemet." Aztán beszélgettek még egy kicsit kettesben, a pap megtudta, hogy ez az ember valamikor orvos volt a John Hopkins Kórházban. A pap megáldotta, majd folytatta útját.

Később a pap elment a kórházba, és kérdezősködött a férfi felől. Különböző orvosoknak és nővéreknek említette meg az illető nevét, és azt mondták, hogy tényleg orvos volt itt, de valami probléma miatt távozott. Senki sem tudta megmondani, hogy hol tudná megtalálni.

Három évvel később csörög a telefon, és egy kellemes hang üdvözli a papot. ,,Halló, itt Dr. Lawson. Emlékszik még rám? A kikötőben találkoztunk. Ismét itt vagyok a kórházban. Csak azt akartam mondani, hogy milyen sok múlik egy mosolyon - néha minden egy mosolyon múlik."