A félelem megbénítja az embert. Visszatart, eltántorít attól, hogy kinyúljunk és elérjük azokat a dolgokat, amelyek korábban ösztönöztek bennünket. Nem kellene ennek így lennie. Le lehet győzni ezt a fajta félelmet, de ez nem könnyű. Ezzel a típusú félelemmel szembe kell nézni és ez már önmagában is elegendő ok sokak számára, hogy feladják a próbálkozást. Túl fájdalmasnak tartják a félelmeikkel való szembesülést, így inkább nem vesznek róla tudomást. Vagy kitérően úgy tesznek, mintha a sors ezt mérte volna az életükre, ezáltal felmentve érzik magukat a félelemmel való szembenézés felelőssége alól. Ez azonban kevés vigaszt jelent, amikor a lehetőségek tovagördülnek mellettünk az életben. Ha soha nem veszed a bátorságot, hogy álmaid felé lépj, sok okod lesz bánkódni, mikor majd az élet visszapillantó tükrébe nézel.
A legtöbb dolog, amitől félünk, soha nem következik be. Becslések szerint azoknak a dolgoknak, amiért az emberek aggodalmaskodásodnak, 90%-a soha nem történik meg. Micsoda elvesztegetett idő mi lesz ha… kérdéseken töprengeni, amikor a mi lehet?-en is tudunk., Ne engedd meg magadnak, hogy aggódó gondolatokba merülj. Az aggódás a bizalom hiánya és az aggodalmaskodás nagy örömöktől foszt meg. Teljes elmédből koncentrálj a kedvező lehetőségekre. A reménység lelkével tekints a jövőbe és úgy szemléld félelmeid, mint amelyek alaktalan árnyékok csupán.
2009.


