2014. szeptember 15.
Akadályok
"Lehet,
hogy csak bizonyos idővel később történhet meg, ami a szíved vágya, de
lehet, hogy sohasem. Mert Valaki megakadályozza, mert Valakinek más a
terve. Bízd az Úrra dolgaidat és hidd el, hogy amikor eljön a Tőle
rendelt ideje, akkor megadhatja szíved kérését, ha pedig végleg
megakadályozza, akkor valami mást, jobbat készített el számodra. Hiszed
ezt?"
"Isten megérti, hogy szeretnéd siettetni a dolgokat, de Ő mindig a te érdekeidet szem előtt tartva dolgozik."
Forrás
Napi Ige és Gondolat 2014.
2014. szeptember 8.
Sok múlik egy mosolyon
Sok múlik egy mosolyon
Egyszer egy pap New York Bowery nevű részén járt, ahol sok a hajléktalan. Három barátjával épp a komp felé igyekezett. Útközben láttak egy rongyokba öltözött embert a járdán ülni. Nagyon piszkos volt, és szemmel láthatóan depressziós. Amikor a tekintete összetalálkozott a papéval, intett neki, hogy menjen oda hozzá. A pap meghatottan elindult felé. A barátai azonban gyorsan rászóltak: ,,Csak nem mész oda ahhoz a csavargóhoz?!" A pap elengedte a füle mellett barátai figyelmeztetését, és odalépett a hajléktalanhoz. Pár szót váltott vele. Aztán rámosolygott és indult a komphoz.
Amint a beszállásra várakoztak, a hajléktalan futva odajött hozzá, és zokogott, mint egy gyerek. Előhúzott egy fegyvert, és azt mondta: ,,Atyám, ma reggel, mielőtt találkoztunk, arra készültem, hogy befordulok egy sikátorba, és szétloccsantom a fejemet. Amikor ön felbukkant, intettem és ön odajött. Válaszolt a hívásomra és a könyörgésemre. Aztán úgy beszélt velem, ahogy azzal beszélnek, akit szeretnek, de nem ez tartott vissza attól, amit terveztem. Távozóban a szemembe nézett, és rám mosolygott. Hét év óta ez volt az első jele az emberi szeretetnek, ami felém irányult, és el akartam mondani, hogy a mosolya visszaadta ma az életemet." Aztán beszélgettek még egy kicsit kettesben, a pap megtudta, hogy ez az ember valamikor orvos volt a John Hopkins Kórházban. A pap megáldotta, majd folytatta útját.
Később a pap elment a kórházba, és kérdezősködött a férfi felől. Különböző orvosoknak és nővéreknek említette meg az illető nevét, és azt mondták, hogy tényleg orvos volt itt, de valami probléma miatt távozott. Senki sem tudta megmondani, hogy hol tudná megtalálni.
Három évvel később csörög a telefon, és egy kellemes hang üdvözli a papot. ,,Halló, itt Dr. Lawson. Emlékszik még rám? A kikötőben találkoztunk. Ismét itt vagyok a kórházban. Csak azt akartam mondani, hogy milyen sok múlik egy mosolyon - néha minden egy mosolyon múlik."
2014. szeptember 7.
Isten számára különleges vagyok!
Isten számára különleges vagy Te is! :)
"Különleges vagy.
Péter, János, Jakab, András, Mária, Tamás a
kételkedő. Mennyire különlegesek. Egyediek. Amikor felneveljük a
gyermekeinket, akkor egyedi vagy. Drága vagy. Isten magántulajdona. Mert
a bizonytalanság elpusztítja az emberek életét. Befelé fordulóvá
válnak.
Tudod ki győz meg?
A
vigasztaló. Nem nagyszerű? Ő végzi el a bátorítást és megerősítést.
„Rendben meg van a listám mit csináltam jó és rosszul." De Isten nem
csinál listát. El vagy fogadva a szerelmesben.
Személyes vagy, egyedi.
Dorkás Csel 9-ben, Jézus Kr. tanítványa volt. A leprás Simon házában
volt Jézus. Különlegesek voltak Jézus számára, a szegények,
írástudatlanok. A vak Bartimeus kiáltott Jézus után. Zákeus a fán
különleges volt Istennek. Isten személyes magántulajdona. Az asszony a
kútnál, a férfi a síroknál. Ezsdrás és a 3%, 600 vitéz férfi Dáviddal, a
barlangban. Szokatlan emberek voltak. AZ egyikük megölt 300 ember egy
lencseföldön. Különleges emberek voltak. Szokatlan emberek. Ahogy mi is.
Isten szemében.
Amikor valami mást hiszünk, akkor elkezdünk a
hazugság szerint élni, azt mondani: egy vagyunk a millióból, a sok közül
és nem számítunk, mi vagyok én, milyen sok ember között, hova tudnék
elmenni, számít-e az életem! Habár Isten volt Jézus mégis ember volt,
mássá tett mindent. Elutasították, megvetették őt, a világ rendszere
elvetette. De nem számít mit gondol róla a kormány, az újságok, a
szomszédok.
Különleges vagyok Istennek.
Az Ő egyedi magántulajdona
vagyok és Ő szeret és törődik velem."
Forrás
2014. szeptember 2.
Mester! Érintsd meg a szívem!
Dömötör Tibor
Mester! Érintsd meg a szívem!
Mester! Érintsd meg a szívem!
Hogy megújuljon a lelkem,
Hogy begyógyuljon a sebem,
Hogy viselhessem keresztem,
Hogy lássa arcod két szemem,
Hogy szikla legyen hitem,
Hogy hallja szavad a fülem,
Hogy Te légy minden reményem,
Hogy áldássá legyen kezem,
Hogy bocsájtassék sok vétkem,
Hogy dicsérhessen énekem,
Hogy Tiéd legyen életem.
Mester! Érintsd meg a szívem!
Hogy megújuljon a lelkem,
Hogy begyógyuljon a sebem,
Hogy viselhessem keresztem,
Hogy lássa arcod két szemem,
Hogy szikla legyen hitem,
Hogy hallja szavad a fülem,
Hogy Te légy minden reményem,
Hogy áldássá legyen kezem,
Hogy bocsájtassék sok vétkem,
Hogy dicsérhessen énekem,
Hogy Tiéd legyen életem.
Mester! Érintsd meg a szívem!
2014. szeptember 1.
Reggeltől estig
Albert Bartsch
Reggeltől estig
Hadd kezdjem el imádsággal
Hadd kezdjem el imádsággal
minden reggel napomat.
Hadd készüljek imádsággal
arra, amit tartogat.
Imádságban kérjek erőt,
ha szolgálatba vezetsz,
imádkozva induljak a
testvérhez, akit szeretsz.
Imádkozva leljek jó szót,
más sebére balzsamot.
Hadd győzzek le imádkozva
kételyt, hajszát, haragot!
És ha este imádkozva,
munkámat bevégezem,
imádkozva érintse meg
ruhád szegélyét a kezem!
Ford.: Túrmezei Erzsébet
2014. augusztus 19.
2014. augusztus 13.
Szent - Gály Kata verse
Máté 5:13-16
Csak egy parányi mécsessé lenni,
mely bevilágít egy szobát.
Csak egy szál deszka - híddá lenni,
mely szakadékot ível át.
Csak egy kanálka mézzé lenni,
legyen az élet édesebb.
Csak egy segítő kézzé lenni,
mely teszi azt, amit lehet.
2014. július 21.
Istenben minden kérdés válaszra lel...
Kiss Adina:
Kell-e nagyobb bizonyíték,
Mint Isten csodás békessége?
Kell-e megnyugtatóbb tudat,
Mint az, hogy ott vagyok tervében?
Mint Isten csodás békessége?
Kell-e megnyugtatóbb tudat,
Mint az, hogy ott vagyok tervében?
Lehet-e jobbat kívánni,
Mint amit Ő adhat?
Lehet-e fontosabb dolgom,
Mint az, hogy Benne bízhassak?
Mint amit Ő adhat?
Lehet-e fontosabb dolgom,
Mint az, hogy Benne bízhassak?
A hit mellett eltörpül
Az emberi érvnek minden szikrája.
Az Isteni csodát az látja meg,
Aki türelmes, és csendben kivárja.
Az emberi érvnek minden szikrája.
Az Isteni csodát az látja meg,
Aki türelmes, és csendben kivárja.
Miért nyugtalankodsz hát lelkem
Az élet apró dolgai felett?
Várd meg, míg felcsendül a lét zsoltára,
S akkor eltűnnek a kínzó kételyek!
Az élet apró dolgai felett?
Várd meg, míg felcsendül a lét zsoltára,
S akkor eltűnnek a kínzó kételyek!
2014. július 14.
"A mosoly olyan görbe, amely mindent kiegyenesít."
Mosoly
Egyszer, nagyon-nagyon régen,
amikor az Isten egy pillantásra megálmodta a világot,
igen, pont abban a pillanatban Rád is gondolt.
És elmosolyodott.
Örült neked.
Az Isten, már akkor hallotta
az összes gyermekkori gügyögésedet;
látta az első bizonytalan lépéseidet a fűben,
és az első "a" betűt amit belerajzoltál az elemista füzet csíkjaiba.
Isten tovább mosolygott,
és szívesen nézett téged.
Ő már akkor előre látta
a durcás sértődéseidet,
a toporzékolós kiabálásodat,
a barátaid melletti kiállásodat,
az első szerelmes pillantásodat...
Minden percedet előre látta, hallotta, érezte és értette.
És minden perced szépségéért előre lelkesedett.
Az Isten jól megfigyelt téged.
Megnézte a kezed, a vállad és a lábaidat.
Megnézte hátad ívét, gerinced vonalát,
csigolyáid alakját és erejét.
Ebben az ősrégi teremtő pillanatban,
őszinte szeretetből teremtett neked
egy pont a hátadhoz illő keresztet.
Amilyet senki másnak nem adott
Rád nézett az Isten,
és tetszettél neki a kereszteddel.
Örömmel látta,
hogy mindaz amit alkotott jó.
Búcsúzóul, amikor még egy röpke mosoly erejéig visszapillantott rád,
megerősítette a lábadat, hogy könnyebben vidd a kereszted.
Arra gondolt, hogy ha majd eljön az idő és világra jössz,
akkor szívesen segít majd Neked, ha kéred.
Mert ezalatt a teremtő pillanat alatt még jobban megszeretett
a kereszteddel együtt.
(Ismeretlen szerző)
Egyszer, nagyon-nagyon régen,
amikor az Isten egy pillantásra megálmodta a világot,
igen, pont abban a pillanatban Rád is gondolt.
És elmosolyodott.
Örült neked.
Az Isten, már akkor hallotta
az összes gyermekkori gügyögésedet;
látta az első bizonytalan lépéseidet a fűben,
és az első "a" betűt amit belerajzoltál az elemista füzet csíkjaiba.
Isten tovább mosolygott,
és szívesen nézett téged.
Ő már akkor előre látta
a durcás sértődéseidet,
a toporzékolós kiabálásodat,
a barátaid melletti kiállásodat,
az első szerelmes pillantásodat...
Minden percedet előre látta, hallotta, érezte és értette.
És minden perced szépségéért előre lelkesedett.
Az Isten jól megfigyelt téged.
Megnézte a kezed, a vállad és a lábaidat.
Megnézte hátad ívét, gerinced vonalát,
csigolyáid alakját és erejét.
Ebben az ősrégi teremtő pillanatban,
őszinte szeretetből teremtett neked
egy pont a hátadhoz illő keresztet.
Amilyet senki másnak nem adott
Rád nézett az Isten,
és tetszettél neki a kereszteddel.
Örömmel látta,
hogy mindaz amit alkotott jó.
Búcsúzóul, amikor még egy röpke mosoly erejéig visszapillantott rád,
megerősítette a lábadat, hogy könnyebben vidd a kereszted.
Arra gondolt, hogy ha majd eljön az idő és világra jössz,
akkor szívesen segít majd Neked, ha kéred.
Mert ezalatt a teremtő pillanat alatt még jobban megszeretett
a kereszteddel együtt.
(Ismeretlen szerző)
"A mosoly olyan görbe, amely mindent kiegyenesít."
Forrás:
2014. július 9.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)











