"... A sebezhetőségünk tehát arra emlékeztet bennünket, hogy mindenestől fogva Istenre vagyunk utalva!
A tökéletességet sohasem emberi kapcsolatainkban találjuk meg, bár mindig a másikban keressük azt, és másoktól várjuk azt, hanem abban, aki abszolút Tökéletes! Sebezhetőségünk tehát odakényszerít bennünket az Örökkévalóhoz!...."
"... Csak Istenben nyugszik meg lelkem; tőle van az én szabadulásom. Csak ő az én kősziklám és szabadulásom; ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg felettébb. ...Csak Istenben nyugodjál meg lelkem, mert tőle van reménységem. Csak ő az én kősziklám és szabadulásom; ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg. "
A tökéletességet sohasem emberi kapcsolatainkban találjuk meg, bár mindig a másikban keressük azt, és másoktól várjuk azt, hanem abban, aki abszolút Tökéletes! Sebezhetőségünk tehát odakényszerít bennünket az Örökkévalóhoz!...."
"... Csak Istenben nyugszik meg lelkem; tőle van az én szabadulásom. Csak ő az én kősziklám és szabadulásom; ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg felettébb. ...Csak Istenben nyugodjál meg lelkem, mert tőle van reménységem. Csak ő az én kősziklám és szabadulásom; ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg. "
(Zsoltárok 62: 2-7 )
( Szabó J. Róbert - Litéri lelkipásztor )
