.
Az odafennvalókkal törődjetek!
„Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki
az Isten jobbján ül. Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal
együtt az Istenben. Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt
ti is megjelentek
dicsőségben.”
(Kolossé 3,1-4)
"... Ne felejtsétek el,
hogy kik
vagytok, kihez
tartoztok !
Azoknak, akik az odafennvalókkal törődnek természetükké válik,
hogy osztják, szórják, továbbadják a környezetüknek
mindazt, amit az ő életük Urától kapnak. Olyan gazdaggá lesz a hívő ebben a
Krisztussal való közösségben, amiről korábban
ő maga sem álmodott. És éppen, mivel Krisztus indulata van benne,
nem magának tartja meg ezeket az értékeket. Az az öröme, ha továbbadhatja másoknak.
Ha bezárul a szívem mások előtt, az éppen
annak a jele, hogy már nem az odafennvalókkal törődöm,
hanem ismét azzal, ami földi. Az odafennvalókkal törődni tehát azt is
jelenti, hogy Jézus indulata válik láthatóvá bennem, és nem fogok tudni elmenni mások nyomorúsága mellett,
hanem késztetést érzek arra, hogy tegyek értük valamit.
…Ha valakinek Isten
megváltoztatja az életét, annak az élete közösségbe kerül Krisztussal.
Ezt jelenti ez a szép kifejezés: „ a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben”
.Egyszerűbben: immár nem a bűn, az önzés, az érdek, a szenvedélyek, a
fellángoló érzések és ösztönök, nem a vágyak, hanem Krisztus irányítása
alatt élik az életüket.
„… a ti életetek el
van rejtve a Krisztussal együtt
az Istenben”, vagyis
akik Krisztussal új életre támadtak, azok két világnak a polgárai:
itthon vagyunk e világban, és már újra otthon vagyunk a mennyben is. Azaz úgy vagyunk jelen ebben a világban, hogy
már a mennyei törvények határozzák meg
hétköznapjainkat. Másfelől itt élünk még, de tisztában vagyunk azzal is,
hogy merre tartunk.
Mert olyan könnyű elveszni az
életünk dolgai között, és nem gondolni arra, hogy az életünk egy sokkal nagyobb és mélyebb összefüggésbe van állítva.
Örökkévalóságra teremtettünk, nem pusztán arra, hogy elvesszünk életünk jelen eseményei között.
Fontos látni ezt a célt? Fontos megtalálni a jó egyensúlyt a jelen
és az eljövendő között?
Ez nem is lehet kérdés. De ez is csak akkor fog
sikerülni, ha az odafennvalókkal törődik az ember , vagyis: csak akkor
nem tévesztjük el a célt, ha megmaradunk Krisztus irányítása alatt: imádkozunk
és olvassuk Isten kijelentését."
( Szabó J. Róbert - Református lelkipásztor )
2012.
2012.
