2011. december 1.

Panaszkodni tanulunk



"... az egyetlen Hatalmasság,
a királyok Királya és uraknak Ura. Övé egyedül a halhatatlanság, ... 
övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. "
(1.Tim 6,15b-16a.c )

Zsoltárok 53.

"Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten! "(2.v.)


Panaszkodni tanulunk


A panasz-zsoltárokban olyan Istenhez intézett emberi szavakat olvasunk, amelyek szomorúságot, dühöt, csalódottságot, sőt gúnyt tartalmaznak. Mondhatnánk: Itt valaki kiereszti a gőzt. A Biblia ezt "panasznak" nevezi. A nyelvtudósok így magyarázzák: "a panasz = az elégedetlenség szóbeli megnyilvánulása valamiről vagy valakiről". Mi magunk is érezzük, mennyire befolyásol bennünket a szükség, a gond, és lehúznak a nehézségek. Az életünk pedig rövid és korlátozott. Úgy hiányoljuk a kitárulkozást, mint légzéshez a levegőt. A probléma az, hogy a modern embernek gyakran nincs meghallgatója, hogy panaszaitól megszabaduljon. A keresztyénektől is együttérzést, figyelmet várunk, – nem a másik iránti közönyt. Így ez a zsoltár bátorítás és példa, hogy elsősorban Isten felé legyünk feltétel nélkül nyitottak, kitárulkozók. Ő régóta vár bennünket, ő a mi meghallgatónk, a mi "siratófalunk" és szerető atyánk. Tanuljuk meg, hogy Istenünknek elpanaszolhatjuk minden szükségünket, sőt elégedetlenségünket is. 

Elgondolkodtató: "Olvasd a zsoltárt figyelmesen, képzeld el mondanivalóját, akkor lesz világos, tiszta tükröd, ami megmutatja, milyen a keresztyén élet." (Luther Márton)

Ajánlott igeszakasz: Zsoltárok 69.

FÉNYSUGARAK (2008-10-26)