Tudsz- e szeretni

Tudsz- e szeretni

Tudod-e szeretni feltétel nélkül társad?

S Krisztus szeretetét átadni másnak?

Tudod-e, nincs más törvény csak a szeretet törvénye?

Így szól a nagy parancsolat: szeresd felebarátodat és szeresd az Urat.

A Föld sói vagyunk és úgy van ízünk,

Ha a világba Isten drága szeretetét visszük.

Krisztusnak vagyunk a jó illata,

Általunk kell a világnak látnia.

Jézus a szőlőtő, mi a szőlővessző.

A Szent Szellem ereje, a drága életerő.

Hagyd, hogy átjárjon e szent erő téged.

Gyümölcsöt teremve, kövesd a Szeretetet.

Szeresd ellenséged és felebarátod,

Az éhezőnek add oda utolsó falatod.

Ha van két cipőd és nadrágod,

Az egyiket add oda, ha a másikat mezítelennek látod.

Így előre elkészített jó cselekedetekben járhatsz.

Kell, hogy fénye legyél ennek a világnak.

Isten dicsősége rajtad feltámadt.

Engedd, hogy kiáradjon s átfollyon rajtad.

A világ sóvárogva várja Isten fiait,

Hogy megmutassuk nekik, mi az igaz hit,

Hitről-hitre jutni, és menni előre.

Istennel járni kéz a kézben!

Jöjj el, Szentlélek!

Somogyi Imre 

Jöjj el, Szentlélek!

Fájó emberszívbe, 

mint gyógyító balzsam,

lázongó lélekbe, 

mint hódító dallam,

zokogó sírásra, 

mint öröm harangja,

életnek, tavasznak 

hívogató  hangja:

Jöjj el, Szentlélek!

Gyenge női szívbe, 

mint az erő lángja,

kereső lélekbe, 

mint lobogó fáklya,

kedvesség és jóság 

langyos fuvalmával,

a szelíd Megváltó 

gyöngéd uralmával:

Jöjj el, Szentlélek!

Kis gyermeki szívbe, 

mint a csengő ének,

ártatlan lélekbe, 

mint a vidám élet,

ezüstkacagással, 

angyalseregekkel,

atyai mosollyal, 

igaz szeretettel

Jöjj el, Szentlélek!

Családi tűzhelyre, 

mint a hit szikrája,

- békesség, boldogság 

borulván így rája, -

magas palotáknak 

fényes nagytermébe,

kicsi házikóknak 

virágos csendjébe

Jöjj el, Szentlélek!

Szomorú özvegyhez, 

mint a remény napja,

éhező árvákhoz, 

mint az árvák atyja,

könnyek törlésére, 

orvosság-adásra,

testvéri szent csókra 

és vigasztalásra

Jöjj el, Szentlélek!

Bűnnek tengerében 

hánykodó habokra,

minden nemzetekre, 

kicsikre-nagyokra,

hitnek sugarával, 

Jézus szerelmével,

az örök Atyának 

örök kegyelmével

Jöjj el, Szentlélek!

Forrás
Fohász.infó

Nem kell semmi más

Pálfy Gabriella 
Nem kell semmi más

Nem kell semmi, csak hogy láss:

Ő az Úr, és senki más.

Úgy szeretne szeretni!

Indulj el hát, keresni!

Od’adta az életét,

rabláncod így tépte szét.

Minden jó csak Benne van,

veled csak jó terve van.

Szeret téged; megáldott,

hogy te is élj, megváltott.

Elfogadott – ne tagadd!

Szent kezére bízd magad!

Nem kell semmi, csak hogy láss:

Ő az Úr, és senki más.

Reeve Pearce: Szívtől-szívig

Reeve Pearce: 
Szívtől-szívig

Van-e valaki vajon,

Ki osztozna velem azon,

Mit anyaként megéltem,

Mit feleségként átéltem ?

Szívtől-szívig...

Aki imádkozna velem,

Kivel megoszthatnám hitem,

S mindazt a derűt, bút,

Mi mára s holnapra jut?

Szívtől-szívig...

Kölcsönadnád-e szemed,

Hogy lássam vele tetteimet ?

Odaszánod-e füled,

Hogy meghalld,mit mondok neked ?

Szívtől-szívig...

Ó, mennyire szeretnék Jézusért élni,

Drága szabadításáról beszélni.

Kérlek , segíts az ő útján járni,

Hozzá egyre jobban hasonlítani

Szívtől-szívig...

"Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok..."

"Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, 
és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló…" 

(1Korinthus 15:10)

Mindenki egyedi teremtése az Úrnak. Egyedi feladatunk, küldetésünk van. Olyan, mint te vagy, senki nincs ezen a világon. Időnként beleeshetünk abba a hibába, hogy szívesen cserélnénk valakivel. Más bőrében könnyebb lenne – gondoljuk. Téves ez a gondolkodás. Légy önmagad! Légy az, akinek Isten teremtett, végzed azt, amit az Úr rád bízott. A következő történet segít jobban megvilágítani ezeket a gondolatokat:  

Egyszer a király sétára indult a királyi kertben. Nyomasztó látvány tárult elé: hervadó virágok, fonnyadó bokrok, kiszáradt, korhadt fák.

A tölgyhöz fordult.

- Elszáradtam, mert nem tudok olyan magasra nőni, mint a fenyő - mondta a tölgy.

A fenyőre nézett.

- Korhadok, mert soha nem fogok szőlőt teremni, mint a szőlővessző.
A szőlőhöz lépett:

- Megfonnyadtam, mert soha sem tudnék úgy virágba borulni, mint a rózsabokor.
Egyetlen egy élettel teli, viruló, virágzó növényt talált a kertben, az árvácskát.
- Azt gondoltam, - szólt az árvácska - amikor elültettél, árvácskát akartál. Ha tölgyet akartál volna, tölgyet ültettél volna. Ha szőlőt, akkor szőlőtőkét. Ha rózsát, akkor rózsabokrot.
Azt gondoltam, mivel úgysem lehetek más, mint ami vagyok, hát azzá leszek legjobb tudásom szerint.

Ugye már nem akarsz más lenni, mint önmagad a Krisztusban?

"Arra vagyok elhívva, hogy az én lényem kicsiny edényébe magának Istennek titokzatos, tökéletes élete csorduljon bele, és megtöltse azt színültig."

 (Viktor János)

Forrás:

Napi Ige és Gondolat - 2012.

Láncszemek

Tamás Jenő 

 Láncszemek

Várakozni csak a hűség tud.

megérteni csak a türelem, 

hinni csak az alázat,

szeretni csak az önfeláldozás,

és célba érni csak az engedelmesség.

Kívánok...

 

 

Kívánok Neked elegendőt!

“Kívánok Neked elegendő szeretetet a Szívedbe

és elegendő közösséget Lelkeddel.

Kívánok Neked elég fényt, hogy megvilágosítsa leckéidet,

és elég sötétséget, hogy elvezessen bölcsességedhez.

Kívánok Neked elegendő adást, hogy megnyissa szívedet,

és elegendő ajándékot, hogy hazavezessen Téged.

Kívánok Neked elegendő vagyont, hogy gazdagítsa bankszámládat,

és elegendő szolgálatot, hogy gazdagítsa életedet.

Kívánok Neked elég tevékenységet, hogy élesítse elmédet és erősítse testedet,

és elegendő pihenést, hogy békét hozzon Neked.

Kívánok Neked elegendő napfényt,

hogy melengesse arcodat és megtisztítsa szívedet.

Kívánok Neked elég szellőt,

hogy felemelje hajad és álmaid.

Kívánok Neked elegendő barátságot, hogy emlékeztessen rá, nem vagy egyedül,

és elegendő magányt, hogy emlékeztessen középpontodra.

Kívánok Neked elég esőt,

hogy táplálja kertedet, és megtisztítsa lelkedet.

Kívánok Neked elegendő vihart, hogy elsöpörje a régit.

és helyet készítsen az újnak.

Kívánok Neked elegendő ködöt, hogy elhozzon Téged az Itt és Mostba,

és emlékeztessen Téged saját varázslatos voltodra.

Kívánok Neked elegendő sarat, hogy táplálja növényeidet,

és hogy biztosan tartsa a földön talpadat.

Kívánok Neked elegendő felhőt az égen, hogy arra buzdítsanak, láss mögéjük!

Kívánok Neked elég madarat, hogy röptük gyönyörködtesse szemedet,

és elegendő madárdalt, hogy szerenád legyen fülednek.

Kívánok Neked elég puszit és ölelést, gyermekeket és állatokat,

hogy elhozzák Neked a mindennapok örömét.

Kívánok Neked elegendő földet, hogy biztosan tartsa fáid és szándékaid gyökereit.

Kívánok Neked elegendő csillagfényt, hogy táplálja képzeleted,

és elegendő holdfényt, hogy simogassa Lelked.

Kívánok Neked mindenből elegendőt.”

(Jen Willis, lelkésznő nyomán)

 

Te Isten dicsőségének tükre vagy!

2.Kor. 3,12-18

"Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság."

 (17.v.)

Te Isten dicsőségének tükre vagy! 

Nem túl erős ez a következtetés? De be kell látni: Isten Lelke szabaddá tesz. Levette rólad szíved terhét és szeretett gyermekévé tett, mert Jézus üdvajánlatát elfogadtad. A te lelkületed soha többé nem lesz makacs, mivel már tudod és hiszed, hogy Isten mit tett velünk és veled Jézus által. Az Ószövetség és Mózes könyveinek törvényei Isten"üdvtervének csak a fele". Ezért csak egy múló dicsőséget tükröznek vissza (7.v.), Istennek nem az utolsó szavai ezek. A zsidók, akikről Pál a 12. verstől kezdve beszél, – ugyanúgy, mint napjainkban – nem ismerik fel, hogy Jézus a Krisztus, azaz Megváltó. A lepel lehullásakor válik mindenki előtt érthetővé, hogy Ő eljött erre a világra miértünk, miattunk, meghalt és feltámadt. Isten azt szeretné, hogy mi ezt ne csak az értelmünkkel egyszerűen felfogjuk, hanem ténylegesen érezzük a szívünkben. Ha ez megvan, akkor biztosak az alapjaink a hitben és a reménységben, ami nem valami távoli szabadságra utal a mennyekben, hanem a szabadságra itt és most. 

Elgondolkodtató: 

Ezt hajlandó művelni velünk Isten, akinek dicsősége így tükröződik a mi életünkben vissza. 

Ajánlott igeszakasz:
 2. Mózes 34,28-35. 

Forrás

FÉNYSUGARAK- 2008.

...egy gondolat...

"Érdekes a szeretet és az áldozat közötti kölcsönhatás. Minél többet áldozol, annál inkább szeretsz; minél jobban szeretsz, annál többet áldozol."

(Dora Rappard)

Fontos vagy!

Mennyit érsz?

Olvastam egyszer egy cikket a Journal of Hospital Practice-ben ("Kórházi Hivatások" c. folyóirat), ahol kiszámolták, hogy mennyit ér az emberben minden egyes enzim, hormon és minden különféle dolog. A szerző összeadta őket, és, ha egy átlagos méretű embert nézünk, hatmillió-tizenöt dollár és 44 centet ér (kb. 12 000 003 088 Ft). (Néhányunk még többet is!)

Egy hatmillió dolláros férfi vagy nő vagy! A cikk szerzője megbecsülte azt is, hogy, ha kiszámolnád mennyibe kerülne megalkotni a tested minden egyes sejtjét, az kb. hatezer-trillió dollár lenne.

Megfizethetetlen vagy

Jézus úgy gondolta, hogy ez olyan fontos, hogy egy egész fejezet szól erről a Bibliában. A Lukács 15-ben három történetet mond el - az elveszett fiú, az elveszett drahma és az elveszett bárány. Ugyanaz a lényege mindegyiknek. Jézus azt mondja, "Fontos vagy!"

Fontos vagy Istennek. Értékes vagy. Isten azt mondja, értékes vagy, mert ő szeret téged és elfogadott Krisztusban.

(Forrás: Napi Remény)

"Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek: embereket adok helyetted, és népeket a te életedért."
(Ésa. 43:4)