(Példabeszédek 22:1/b)
A nagy vagyon könnyen jár fennhéjázással, hiszen én vittem valamire, míg sokan csak csórók maradtak – gondolhatja az, aki önmagának tulajdonítja anyagi javait. Nekünk azonban eszünkbe jut Jézus szava: Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Egyértelműen semmit! Ha viszont jóindulat van lelkünkben, az meglátszik kapcsolatainkban, legyen szó családtagjainkról, munkatársainkról, szomszédainkról, vagy éppen egy teljesen ismeretlenről. A hívő ember „vizsgázik” az indulat dolgában napról napra. Nem mindegy, hogy mit tapasztalnak meg velünk kapcsolatban embertársaink. Fennhéjázó, gőgös, pökhendi emberek vagyunk, vagy szelíd, jóindulatú, szerény, alázatos emberek? E kérdésre adott válaszunk a Krisztustól való távolságunkat mutatják. Aki közel van hozzá, az az utóbbiakat mutathatja fel, de minél távolabb vagyunk tőle, annál inkább az előbbi kategóriákba csúszunk. Az az indulat legyen benned, amely a Krisztus Jézusban is megvolt, mert az jobb és többet ér az ezüstnél és az aranynál!
Forrás:
Napi Ige és Gondolat - 2010.


